A csiperkék nemzetsége legalább 300 fajjal büszkélkedik, amelyek döntő többsége ehető. Vadon nőtt példányaival bőséges esőzés után erdők szélén is gyakran találkozhatunk.
A csiperke termesztése és felhasználása
Az erdőszéli csiperke többnyire méretes, akár 20 cm átmérőjű kalappal is rendelkezhet, de nagyon fontos kihangsúlyozni minden gomba, így a csiperke esetében is, hogy kizárólag gombaszakértő által bevizsgált példányokat érdemes hazavinni, mert laikus számára könnyen összetéveszthető más mérgező gombával!
A csiperke csírájával beszövött zsákokat pincében, garázsban, fóliasátorban helyezhetjük el. A megfelelő helyen elrendezett zsák felszínét vízszintesre igazítjuk és nyirkos újságpapírral vagy fóliával betakarjuk. Az első két héten 20-25 fokos hőmérsékletre van szükség. Ezután a mindvégig nyirkosan tartott borítást levesszük, és a tápközeget 4 centiméter vastagon takarófölddel borítjuk be. Tíz nap múlva a hőmérsékletet fokozatosan csökkentsük 17-18 fokra, mert az ennél melegebb környezetben kevesebb gombánk teremne. Az első szedés a zsákok elhelyezése után 32-38 nappal történhet. Fontos, hogy a gombákat ne egyszerűen csak kitépjük a talajból és ne is törjük le, hanem csavarva emeljük ki a talajból. A csiperkéből leves, főétel, köret, ragu és sok más finomság is készülhet.
Csiperke Magyarországon
A magyarországi gombatermesztés a 2008-as 18 ezer tonnáról több mint 30 ezer tonnára nőtt; a megtermelt gomba 90%-a csiperke, 7-8%-a laskagomba, ezek csaknem 60%-a exportra megy. A forgalomba kerülő csiperke 75%-a frissáru, 25%-a konzerv. Az egy főre jutó gombafogyasztás hazánkban alacsony, 1-1,5 kilogramm évente, de az elmúlt egy-két évben lassú növekedést mutat. Magyarországon 10-15 nagyobb és 250 kisebb gombatermelőt tartanak nyilván, az ágazat mintegy 4500 embert foglalkoztat. A legtöbb csiperkegombát Pest, Heves és Bács-Kiskun megyében termesztik. Régi, tradicionális termőterület Budafok-Budatétény és Kőbánya, ahol a pincerendszer kiválóan alkalmas gombatermesztésre, valamint Győr és Eger. Laskából a belföldi piacon a nagy kalapú, sötét színű a kedvelt, amelynek legnagyobb termőhelye Kecskemét.
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
