Folyami rák

A folyami rák az egyik legnagyobb rákfaj Magyarországon, őshonos hazánkban. A folyami rák a folyóvizek, tavak lakója, a tízlábú rákok rendjének legnagyobb közép-európai faja.

A folyami rák megjelenése

A magyarországi rákok közül a folyami rák (Astacus astacus) a leggyakoribb és legnagyobbra megnövő faj. A folyami rák őshonos Magyarországon. Első pár lábai erőteljes ollókban végződnek. A folyami rák a tízlábú rákok rendjének legnagyobb közép-európai képviselője. Vörösbarna, szürke vagy sárgás, az ollók alsó oldala vörös. A hím 18, ritkán akár 25 centiméter hosszú is lehet, a nőstény 15 centiméternél rövidebb. A fejtort egységes hátpajzs borítja. Két összetett szeme mozgatható, hengeres nyélen ül. Az elülső csáppár csaknem olyan hosszú, mint az állat teste. 5 pár járólába közül az első, főleg a hímé igen erőteljes ollókban végződik. A második és harmadik pár járólábon kis ollók vannak.

A folyami rák előfordulása

A folyami rák Közép-Európában és Dél-Skandináviában honos. A 19. század közepéig egész Közép-Európában gyakori volt, ekkortól azonban az Amerikából Franciaországon át behurcolt rákpestis az állomány nagyobb részét kiirtotta.  A folyami rák a síkvidéki tiszta folyóvizeket kedveli, de tavakban is előfordul.

A folyami rák táplálkozása

A folyami rák nappal a parti üregekben és kövek alatt él. A folyami rák éjszaka jár zsákmányolni, táplálék állatai: rovarok, csigák, ebihalak és döglött vízi állatok.

A folyami rák szaporodása

Az ősszel lerakott petékre a nőstény potrohlábai közt a következő év tavaszáig vigyáz. A nőstény október és december között rakja le 50-300 petéjét. Ezeket a peterakással egyidejűleg elválasztott, először ragadós, majd vízben megszilárduló fonalak kötik egymáshoz és a potrohlábakhoz. Az anyaállat tavaszig potrohlábain hordozza a megtermékenyített petéket. A lábak mozgatása biztosítja a peteburkon belül fejlődő embriók megfelelő oxigénellátását, de így is csak mintegy 20 kel ki közülük. Az utódok május és július között kelnek ki, de még két hétig az anyaállat testén maradnak. Az utódok a nyár elején kelnek ki, mindenben hasonlítanak a kifejlett állathoz.  A folyami rákok a 4. évben válnak ivaréretté, innentől a nőstények évente kétszer, a hímek egyszer vedlenek.