Házi egér

A házi egér rágcsálóféle, amely nemcsak az éléskamrákban és a pincékben, de a szántóföldeken és a gabonatárolókban is komoly károkat képes okozni. A Föld száz legkárosabb invazív faja között tartják számon.

A házi egér vagy laboratóriumi egér (Mus musculus) rágcsálóféle, gerinces növényevő állat. Míg a mezőgazdaságban komoly kártevőként tartják számon, a biológia és az orvostudomány számára igen fontos modellszervezet. Úgy tartják, hogy ez a második legnagyobb egyedszámú emlősfaj az ember után. Mindig az emberekhez közel lakik, akikkel úgynevezett asztalközösségi kapcsolatot tart fenn. A házi egér igénytelenségéből és erőteljes szaporaságából kifolyólag szerepel a Föld száz legkárosabb invazív fajának listáján.

A házi egér életmódja

A házi egér laza szerkezetű kolóniákban él. Kelet-Európában, nyáron az egyes populációk mezőkön és réteken tanyáznak, de az ősz beálltával lakóépületekbe és padlásokra húzódnak. A házi egerek szürkületkor és az éjszaka első felében a legaktívabbak, napközben többnyire búvóhelyükön rejtőznek. Igen jól másznak, gyorsan futnak és úsznak. Rendkívül elővigyázatosak, a hagyományos csapdákkal nem könnyű elkapni őket.

A házi egér elterjedése

A házi egér Északnyugat-Afrika, Spanyolország és Kelet-Ázsia sztyeppjeiről és félsivatagaiból származik. A lakóházak közvetlen közelében mindenütt megtalálható. Az Arktisz és az Antarktisz területén, valamint néhány esőerdő borította területen, ahol emberek sem laknak, ott a házi egér nem telepedett meg. A szabadban a bozótosokban, a gabonatáblákon és a dűnék között él. Mint valaha a pusztákon élő állatnak, nedvességre alig van szüksége, és szinte mindenütt talál megfelelő búvóhelyet.

A házi egér táplálkozása

A házi egér eredetileg csak vadon növő füvek magvaival táplálkozott, étrendjét rovarokkal egészítette ki. Mostanra a táplálékát főleg magvak, gabona és emberi élelmiszerek alkotják, de még a szappant is képes hasznosítani. Általában nem halmoz fel készleteket. A patkányokhoz hasonlóan veszélyes lehet az ember egészségére nézve: ürülékében betegségeket okozó csírák tenyésznek, a megrágott élelmiszerekben pedig a penész telepszik meg. Legfőbb ellenségei: a macska, a nyest és a gyöngybagoly. A szabadban 1,5-3 évig él.

A házi egér fajtái

A házi egérnek három fő alfaja van: a kelet-európai, a nyugat-európai, a délkelet-ázsiai házi egér, illetve az Arab-félszigeten egy negyedik alfajt is számon tartanak.

A házi egér szaporodása

A házi egér az ivarérettséget 6 hetes korban éri el. A párzási időszak többnyire az egész évre kiterjed. A vemhesség 19-20 napig tart, ennek végén a nőstény 8-10 utódot hoz a világra. Évente ötször, de akár többször is ellik. Igen nagy egyedsűrűség esetén a rangsorban alacsonyan álló példányok szaporodóképessége csökken. Csak a domináns nőstények fialnak, de ők is kevesebbet, mint rendesen. Az állomány ily módon önmagát szabályozza, nagy összeomlások nélkül, tehát folyamatosan alkalmazkodik a változó körülményekhez, ezért is nagyon nehéz a házi egér kiirtása.