A folyékony halmazállapotú szerves trágya (hígtrágya) az alom nélküli technológiák alkalmazása során keletkezik. Ennek kijuttatására valók az úgynevezett hígtrágyaszóró gépek.
A hígtrágyaszórók, ellentétben a szilárd, szerves trágyát a földekre kijuttató gépekkel, valójában egyfajta tartálykocsik, a folyadék halmazállapotú szervesanyag kijuttatására alkalmas szórófejjel. Hígtrágyának a folyékony halmazállapotú szerves trágyát nevezik, ami az alom nélküli,
ún. hígtrágyás technológiák alkalmazása során keletkezik. Ezt a fajta tartási technológiát egyaránt alkalmazzák a nagyüzemi szarvasmarha és sertéstartás esetében. A folyékony szerves trágyatípus szántóföldre való kijuttatásának több eltérő módja ismert, a legelterjedtebb megoldások a következők: a hígtrágya felszínre öntözése erre a célra tervezett tartálykocsiból, vagy a talajfelszín alá adagolás, vagyis az injektálás.
A hígtrágyát szántóföldre kijuttató gép legfontosabb ismérvei a következők: a tartálykocsinak minél nagyobb befogadóképességűnek, kapacitásúnak kell lennie, a feltöltésnek lehetőleg zárt rendszerben kell megtörténnie, az akár eltérő összetételű folyadékot egyenletes eloszlásban kell kijuttatnia a talaj felszínére, valamint a kijuttatott mennyiségnek megfelelően szabályozható kell lennie. A hagyományosabb kivitelű, talajfelszínt célzó hígtrágyaszórók mellett léteznek olyan kivitelű tartálykocsik is, ahol a híg trágyalé közvetlenül a talajfelszín alá kerül bejuttatásra megfelelő injektáló adapter segítségével. Magyarországon a hígtrágya kijuttatásnak kevésbé van hagyománya, mint a szilárd, szerves trágyát terítő technológiának.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
A legfrissebb jelentés szerint 2025-ben felélénkült a mezőgazdasági gépek piaca Magyarországon.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítik a gazdálkodókat.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
