A folyékony halmazállapotú szerves trágya (hígtrágya) az alom nélküli technológiák alkalmazása során keletkezik. Ennek kijuttatására valók az úgynevezett hígtrágyaszóró gépek.
A hígtrágyaszórók, ellentétben a szilárd, szerves trágyát a földekre kijuttató gépekkel, valójában egyfajta tartálykocsik, a folyadék halmazállapotú szervesanyag kijuttatására alkalmas szórófejjel. Hígtrágyának a folyékony halmazállapotú szerves trágyát nevezik, ami az alom nélküli,
ún. hígtrágyás technológiák alkalmazása során keletkezik. Ezt a fajta tartási technológiát egyaránt alkalmazzák a nagyüzemi szarvasmarha és sertéstartás esetében. A folyékony szerves trágyatípus szántóföldre való kijuttatásának több eltérő módja ismert, a legelterjedtebb megoldások a következők: a hígtrágya felszínre öntözése erre a célra tervezett tartálykocsiból, vagy a talajfelszín alá adagolás, vagyis az injektálás.
A hígtrágyát szántóföldre kijuttató gép legfontosabb ismérvei a következők: a tartálykocsinak minél nagyobb befogadóképességűnek, kapacitásúnak kell lennie, a feltöltésnek lehetőleg zárt rendszerben kell megtörténnie, az akár eltérő összetételű folyadékot egyenletes eloszlásban kell kijuttatnia a talaj felszínére, valamint a kijuttatott mennyiségnek megfelelően szabályozható kell lennie. A hagyományosabb kivitelű, talajfelszínt célzó hígtrágyaszórók mellett léteznek olyan kivitelű tartálykocsik is, ahol a híg trágyalé közvetlenül a talajfelszín alá kerül bejuttatásra megfelelő injektáló adapter segítségével. Magyarországon a hígtrágya kijuttatásnak kevésbé van hagyománya, mint a szilárd, szerves trágyát terítő technológiának.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.