Kacsafarkú szender

A kacsafarkú szender a rovarok osztályának a lepkék rendjébe, ezen belül a szenderfélék családjába tartozó faj. 2021-ben Az Év Rovara lett.

A kacsafarkú szender jellemzői

A kacsafarkú szender kolibrihez hasonló mozgású rovar, a virágok előtt egy helyben lebeg, majd hirtelen tovareppen bármely irányba, akár hátrafelé is. Magyarországon idáig 20 szenderfajt figyeltek meg; legtöbbjük alkonyatkor vagy éjjel repül, és nappal "szendereg". Könnyen felismerhetők vastag csápjukról, erőteljes testükről, valamint megnyúlt elülső és jóval kisebb hátulsó szárnyukról, melyeket szemmel követhetetlen gyorsasággal mozgatnak.

A kacsafarkú szender röptében szárnyainak alapszíne is látszik: az elülső szürkésbarna, míg hátulsó élénk narancsbarna. Ha éppen pihen, akkor csak az elülső szárnyát mutatja, mellyel jól álcázza magát a talajon vagy fatörzsön. Potrohvége jellegzetes alakú, lapított, lépcsőzetesen keskenyedő (erről kapta a "kacsafarkú" nevet), amely segíti őt a kormányzásban, az éles irányváltásokban. Formáját megnyúlt, fekete vagy fehér pikkelyszőrök alakítják ki. A kacsafarkú szender csendes időben, tavasztól őszig, kora délelőttől kora estig látható az ország bármely vidékén, akár még nagyvárosok emeletes házainak erkélyein is. A kacsafarkú szendert egyébként a magyar kolibrinek is nevezik.

Érdekesség, hogy a szenderek a lepkék között a legjobb repülőnek számítanak, egyes fajok vándorlásuk során akár több ezer kilométert is megtehetnek, és a mediterrán területekről induló vándorútjuk során akár Svédországig és a Brit-szigetekig is eljuthatnak. A magyarországi szenderfajok egy része vándorlepke: minden évben a Földközi-tenger mellől érkeznek az országba, és bár nyáron itt is képesek végigvinni életciklusukat, a teleket már nem élik túl.