A kelbimbó a vadkáposzta egy termesztett változata. A káposztafélék családjába tartozó kétéves növény, közvetlen rokona a fejes káposztának.
A kelbimbó jellemzői
A kelbimbót a 19. században, Belgiumban nemesítették ki, emiatt angolul például „brüsszeli káposztának” is nevezik. Mindamellett, hogy roppant egészséges és finom zöldség, ősszel különböző színt öltő levelei, másodéves, sárga virágú tövei és becőtermései is igen mutatósak. A kelbimbó főgyökere erőteljes, dús oldalgyökerekkel mélyre (80-100 cm-re) hatol, ezért szárazságtűrő - ami manapság igen fontos tulajdonságnak számít. Szára közepesen fásul, olykor 130 cm magas, tengelyszerű. A kelbimbó nektártartalmú, vegyes beporzású virágai májusban nyílnak.
A kelbimbó nem egy igényes növény, de azt szem előtt kell tartani, hogy leginkább a középkötött, kissé meszes talajokban termeszthető. Emellett fény, tápanyag- és vízigényes, de a káposztafélék közül a leginkább szárazságtűrő. Az 5-6 hetes palántákat június elején kell kiültetni. A kisebb fagyokat egyaránt jól bírja. A kelbimbó jó előnövényei a hüvelyesek és a jól trágyázott kapáskultúrák, utána pedig paprikát és más zöldségféléket érdemes vetni.
A kelbimbó termesztése és jótékony hatásai
A kelbimbó tápértéke kiemelkedő, a kalóriatartalma viszont igen alacsony, éppen ezért diétázóknak erősen ajánlott. Vitamin - és ásványianyag-tartalma jelentős: C-vitamin, B-vitaminok, K-vitamin, béta-karotin, valamint kálium, kalcium, magnézium, foszfor, nátrium, vas, kén, króm, gazdag forrása. A kelbimbó gyulladáscsökkentő, antioxidáns, rákmegelőző, immunrendszert erősítő és emésztést serkentő hatású.
Az utóbbi években a nyár folyamán sokszor olyan erős a napsugárzás, hogy a korábban teljes benapozottságot igénylő növényfajok levelei is megperzselődhetnek.
Április közepén az ukrán gazdák fokozatosan egyre drágábban árusítják a fejeskáposztát.
Idén februárra ugrásszerűen megnőtt a Kelet-Európába tartó albán káposztaexport.
Szezonális történés, hogy március végén a káposzta ára erőteljes növekedésnek indul az országban.
A tavalyi évben mintegy 43%-kal bővült a fejessaláta kivitele, értéke pedig 48%-kal.
Ukrajnában súlyos problémát jelentenek a betakarítás utáni veszteségek, főként a korszerű tárolók és raktárak hiánya miatt.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.