Kökény

Ökológiai tűrőképessége miatt Európában a sarkkör és Izland kivételével mindenhol elterjedt. A hazánkban termesztett gyümölcsfajok közül egy sem hasonlítható a kökényhez.

A kökényről már az ókortól kezdve rengeteg írott anyagot találunk, amelyek többsége fogyasztásának pozitív hatását emelik ki. Egyik legrégebben gyűjtött vadon termő gyümölcs, előszeretettel használja a népi gyógyászat is. Igen régi felhasználását bizonyítja, hogy Ötzi, a jégember is kökényt vitt utolsó útjára. A kökény az egészségvédő termékek egyik keresett alkotója, de antioxidáns kapacitása (hidroxilgyökfogó hatása) és összes polifenol-tartalma több vad gyümölcs között is előkelő helyen áll. Azok a biokémiai kutatások, melyek a táplálkozástudománnyal is összefüggésben vannak, külön felhívják a figyelmet a kökény antioxidáns-tartalmára.

A kökénye felhasználása és gyógyhatásai

A népi gyógyászatban és hagyományos orvoslásban már bizonyító kökény egészségre gyakorolt pozitív hatásait a biokémiai kutatások is alátámasztják. A hazánkban is honos kökényre jellemző, hogy könnyen hibridizálódik, így a házi szilva és a mirabolán kereszteződésével létrejött a kökényszilva - a gyümölcséért termesztett fajtája nem szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben. Érdemes azért is fogyasztani, mert egészen magas a C-vitamin tartalma, valamint a különböző flavonoidok,  tanninok, színanyagok, cukor, pektin, szerves savak, ásványi anyagok sem elhanyagolhatóak esetében. Bioaktív anyagainak köszönhetően roboráló, immunerősítő, emésztéssegítő, és egyes baktériumok szaporodását is gátló hatása van.

A kökény termesztése

Egyre jobban hat a világ agrártermelésére a társadalmi igény, miszerint a termelés összhangban legyen a környezettel, és ne károsítsa azt - ezek a fenntartható mezőgazdaság felé vezetnek. A kökényalapú termékek soraiban is egyre több a bio minősítésű áru, mindezek mellett a környezeti igényei alapján a klímaváltozás egyik ígéretes termesztett faja lehet, bár gyakran a későtavaszi fagyok idején virágzik. Ezt a tulajdonságát ültetéskor mindenképpen vegyük figyelembe. Az ökológiai termesztés az optimális termőhely kiválasztásával kezdődik. A kökényt az erős sarjadzás miatt nem ajánlott saját gyökéren termeszteni, ezért elengedhetetlen az oltvány használat. Telepítéskor nagyon fontos, hogy az oltvány kökény része ne kerüljön a talaj felszíne alá, mivel könnyen legyökeresedik, azt követően pedig nem lehet meggátolni az erős sarjadzást.

Az ültetvény tartós jövedelmezőségét a rendszeres és kiegyenlített termésmennyiség biztosítja. Nélkülözhetetlen a talaj- és növény analitikai vizsgálatokon alapuló tervszerű tápanyag utánpótlás az ökológiai termesztés feltételrendszerében engedélyezett termésnövelő készítményekkel. A terület gyommentessége mechanikai talajműveléssel biztosítható, a jó vízgazdálkodású talajokon előnyös a sorközök füvesítése. A kökénynek többnyire ugyanazok a kártevői és kórokozói, mint a szilvának, speciális kökénykárosítók nem ismertek.