A termesztett köles egy világszerte termesztett gabona- és takarmánynövény. A magyarság egyik legrégibb, elfeledett, majd napjainkban reneszánszát élő gabonája.
A termesztett köles jellemzői
A termesztett köles, a perjefélék családjába tartozó növényfaj, világszerte ismert és termesztett gabona- és takarmánynövény. Magyarországon is egyre népszerűbb, köszönhetően a gluténmentes életmódra való áttérés kényszerűsége, valamint hagyományőrzés miatt is. A középkorban a szegény emberek egyik fő tápláléka a hántoltköleskása volt. A 19. században a burgonya és a búza szorította háttérbe a termesztését. Egyelőre nem ismert a pontos származási helye, de egyes leletek szerint Kína területén legalább 10 ezer éve termesztik. Jelenleg a legnagyobb területen Afrikában és Ázsiában termesztik. Magyarországon termőterülete néhány száz hektár. További magyar nevei az alábbiak: seprűköles, disznóköles, Hersey-köles.
Termesztett, de útszéleken, parlagokon vadon is előfordul. Szálanként, ritkán kisebb csomókban nő. A termesztett köles levéllemeze 10-25 cm hosszú, 8-26 mm széles, színe érdes, bugája pedig 10- 30 cm-es, ágai tömöttek, a terméses bugaágak bókolók. A termesztett köles júliustól szeptemberig virágzik.
A köles termesztése
Nagyon fontos, hogy a köles érzékeny a hűvös időjárásra, ezért vetése akkor ajánlott, amikor a talaj hőmérséklete tartósan meghaladja a 10-12°C-ot. Ebből adódóan az optimális vetési idő május elejétől - rövid tenyészidejének köszönhetően - egészen július elejéig tart. A termesztettet fajta jellegeitől függően 90-120 napot tölt a táblán, így akár másodvetésben is termeszthető. A kölest érdemes például borsó vagy korai őszi árpa fajták után vetni. A köles gondosan előkészített, jó minőségű, gyommentes magágyat igényel. A vetés ideális mélysége talajállapottól függően 2-4 cm. A gabonasortávra vetett köles ajánlott vetőmag dózisa általában 35-40 kg/ha, ami megközelítőleg 60-80 csírát jelent folyóméterenként. Ha sikerül biztosítani a jó minőségű magágyat, akkor azzal a legtöbb esetben kiváltható a vegyszeres gyomszabályozás is.
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
