A lonc nemzetségbe kb. 135-170 faj tartozik, amik jellemzően kúszó növekedésű cserjék. Az északi féltekén őshonosak, de előfordulnak Európa, Észak-Amerika, Kína és India területén is.
A lonc jellemzői
A lonc a mácsonyavirágúak rendjébe, ezen belül a loncfélék családjába tartozó lombhullató nemzetség. A lonc kiválóan alkalmazható alacsony díszcserjeként, térelválasztóként, előkerti növényként, de kúszó habitusa okán rézsűs kertekbe is remek választás. Ezek mellett jó takarója lehet parlagi, esztétikáját vesztett kertrészeknek! A virágzó loncok színválasztéka rendkívül változatos, lényegében mindenféle kertstílushoz és színkombinációhoz lehet ideális fajtát találni. A loncfélék között kerítésre futtatható fajták mellett talajtakarásra, vagy formára nyírható alacsony sövénynek is alkalmas fajtákat találhatunk. A lonc erőteljes növekedésű, fásodó szárú, csavarodva kúszó, télálló kúszócserje, 3-4 méter magasra is felkapaszkodik.
Évente 1-2 méterrel nő. Júniustól októberig nyílnak illatos, hosszú porzós virágai. Lombhullató, levele ép szélű, kerekded levelei keresztben átellenesen állnak, középzöld színűek, kissé szőrösek. Nem túl igényes növény, mely napos, világos, vagy félárnyékos helyre is ültethető. Szélcsendes, védett helyen fejlődik a legszebben. Még számára kedvező körülmények között is lassan alkalmazkodik a környezethez, ezért ez idő alatt viszonylag lassan fejlődik. Metszést nem igényel, de amennyiben szükséges, azt késő ősszel vagy kora tavasszal érdemes elvégezni, figyelembe véve azt, hogy a virágok mindig az előző évi hajtásokon fejlődnek.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.