A mulcsozó gépek, más néven szárzúzók szinte bármilyen növényi maradvány eltüntetésére szolgálnak. A különböző fajták alkalmasak lehetnek a nyesedék talajon való szétterítésére is.
A mulcsozó, más néven szárzúzó gépek a különböző szármaradványok zúzására, darálására, aprítására szolgáló mezőgazdasági gépcsoport összefoglaló elnevezése. Ezeket a gépeket elsősorban a szántóföldi növénytermesztésben a gabonaföldek tarlómaradványainak eltüntetésére, a betakarítás után maradó egyéb növényi szárak (például kukorica, napraforgó esetében), illetve a szőlő, gyümölcs ültetvények sorközeiben található gyomnövények, továbbá a gyümölcsfa nyesedékek és venyige zúzására, aprítására használják. A különböző kialakítású mulcsozók alkalmasak lehetnek a nyesedék talajfelszínen való szétterítésére, megfelelő kialakítás esetén pedig a rendezett sorok készítésére is, azok későbbi esetleges összegyűjtése érdekében.
A szántóföldi növénytermesztésben emellett a megfelelő szárzúzás a talajművelési munkák hatékonyabb végrehajtását teszi lehetővé. A szárzúzók, mulcsozók felépítését általában a munkaszélesség határozza meg, ismertek a függesztett, félig függesztett és vontatott kivitelű megoldások is. Vannak vízszintes és függőleges tengellyel működő műszaki megoldások is, továbbá kalapácsos, késes és láncos aprítási eljárással dolgozók, ahogyan speciális feladatokra (pl. erdészeti mulcsozás) szánt berendezéseket is találhatóak.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.