A nád az egyszikűek osztályának perjevirágúak rendjébe, ezen belül a perjefélék családjába tartozó faj. A közönséges nádon kívül ebbe a nemzetségbe még három faj tartozik.
A nád jellemzői és előfordulása
A nád kifejezés leggyakrabban azonban erre a fajra, a nemzetség típusfajára utal. Jogi értelemben egyébként a nádas a termőföld egyik művelési ága. A nád az egész világon megtalálható, Európában is sokfelé gyakori. A nád csakúgy, mint a gyékények, az állóvizek nádasainak egyik jellegzetes faja. A nád évelő fűféle, messze kúszó gyöktörzzsel és hosszú, föld feletti indákkal. Szára mereven felálló, 1-4 méter magas és alján körülbelül 2 centiméter vastag. Levelei szürkészöldek, laposak, szélük metszően éles, 15-30 centiméter hosszúak és 1-3 centiméter szélesek. A nád virágai 20-50 centiméter hosszú, sötét- vagy sárgásbarna, terebélyes, sokvirágú, felül kissé visszahajló bugában nyílnak. A füzérkék 10-50 milliméter hosszúak, 3-6 virágból állnak. Ezek a növények igen hasznosak, hiszen elsősorban a víz alatti száraikat borító élő bevonat révén nagymértékben hozzájárulnak a vizek öntisztulásához. Azonban a különböző típusú víztestekben kialakuló egyensúlyi állapotok eredményezhetik a belső eutrofizációt is, amikor a vízbe hulló szerves anyag bomlásával alakul ki tápanyagfelesleg.
A nád álló- vagy lassan folyó vizekben, csaknem 2 méter vízmélységig, továbbá mocsarakban, nedves réteken többnyire nagy állományokban nő. Liget- és láperdőkben, lápokon, omlásos, szivárgó vizű lejtőkön is előfordul. Bár óriási mennyiségű magot hullat, ebből csak kevés csírázik ki. Vegetatív úton azonban gyorsan és hatékonyan képes terjedni. Az országos szántóföldi gyomfelvételezések alapján a nád nem gyakori gyom, az őszi búza nyáreleji gyomösszetételében a borítási értéke nem éri el az 1 ezreléket sem. Termőhelye az időszakosan, vagy állandóan vizes területek. Meglepő lehet, de az sem kizárt, hogy akár domboldalban is megjelenik, ilyenkor is vízjelző.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése szerint húsz hektáron ég a nádas Tiszafüred térségében.
A szakértők szerint technológiai váltásra kényszeríti a balatoni nádaratást a klímaváltozás.
Folyamatosan zajlik az engedély nélkül létesített stégek és horgásztanyák felszámolása a Balatonon.
A percek alatt lángra kapott nádas már tanyákat veszélyeztetett, de szerencsére sikerült megelőzni a bajt.
A Balatonon és környékén végzett vizsgálatok során először 2017-ben észleltek amurgébet, a Keszthelyi-öbölben.
A tűzvédelmi előírások megszegése több millió forintig terjedő bírsággal is járhat.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.