A sás a perjevirágúak rendjébe, a palkafélék családjába tartozó növénynemzetség. Fűszerű megjelenése miatt kiválóan mutat díszkertekbe, de kerti tavak mellé is ültethetjük.
A sás jellemzői
Rokonaitól, a perjeféléktől (Poaceae) jól megkülönbözteti a sást az, hogy nincs üreges szalmája: szárát mindig bél tölti ki. Virágai külön termőszáron fejlődnek, külön a sárga, porzós és külön a termős füzérvirágok. Utóbbiak eleve termésre emlékeztető, tömlőcske alakúak, a felfújt tömlőből csak a bibeszál áll ki. A legtöbb sásfaj mocsarakban, lápokban, egyéb vizes élőhelyeken nő, ezekben gyakran dominálnak - több fajuk azonban erdők aljnövényzetében, illetve sziklákon alkot összefüggő gyepeket.
Csekély ásványi tápanyagigénye miatt a legtöbb sásfaj érzékeny a műtrágyákra, a meszet is beleértve. Műtrágyázás hatására populációik gyorsan csökkennek, mert a tápanyagigényesebb fajok elnyomják őket. A sás Japánból származik, így a melegen kívül alig igényel bármit, szobanövényként is tartható. A jó minőségű általános virágföld megfelelő. A sásnak melegre és jó szellőzésre van szüksége.
Az utóbbi években a termésbiztonság, valamint a környezeti stressztényezőkkel szembeni ellenállás került a legfontosabb tulajdonságok közé.
A természet nyújtotta javak meghatározó szerepet töltenek be az emberi életben, hozzájárulnak a testi és lelki jóléthez.
Az idei háromnapos siófoki Agrárszektor Konferenciát december 2-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport.
A jövő szempontjából elengedhetetlen a vízmegtartás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás is.
Egyre több medve van Magyarországon, de vajon fel lehet készülni az együttélésre?
Kukorica vagy kalászos után vetett kalászosokban a Fuzárium fajok szaporító képletei a talajban felszaporodhatnak, elsősorban a talajban található növényi maradványokon telelnek át.
A KUHN Optimer rövidtárcsa nagy munkaszélességgel, stabil mélységtartással és alacsony vonóerőigénnyel kínál hatékony, gazdaságos tarlóhántást.
