Szója

A szójabab Kelet-Ázsiában honos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövény. A FAO azonban nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak közé sorolja.

A szója jellemzői

A világ mezőgazdasági termelőterületének 6%-át vetik be vele, amelyen 2010-ben 265 millió tonna termett. A szójabab körülbelül 18% olajat és 35% fehérjét tartalmaz. A kipréselt olaj 95%-át étolajnak dolgozzák fel. Az olajtalanított szárazanyag 98%-át az állattenyésztés használja fel takarmányozási célra. Lábasjószágok élelmezése mellett a iparszerű haltenyésztés alaptakarmánya is. Érdekesség, hogy a szójabab csupán 2%-a kerül emberi fogyasztásra. A szója szalmáját is hasznosítják egyébként, takarmány, takarmányadalék, alom, tüzelőanyag vagy ipari rostanyag lesz belőle.

A szója magyarországi helyzete

Magyarországon az 1930 és 1945 közötti időszakban még alig 1600 hektáron foglalkoztak a szója termesztésével, de az 1970-es évektől kezdett növekedni az ezzel a növénnyel foglalkozó gazdaságok száma, így a termőterület mértéke is. Míg 2014 előtt jellemzően 30-40 ezer hektáron folyt hazánkban a szójatermesztés, az előző uniós költségvetési ciklusban ez 75-77 ezer hektárra ugrott, de a vegyszermentes termesztésre vonatkozó előírások és a hiányzó technológiai tudás miatt a szója termőterülete hamar visszaesett 60 ezer hektár körüli méretre. 2021-ben némi növekedés volt látható a szója termőterületében, ami megközelítette a 63 ezer hektárt, 2022-ben viszont mindösszesen 61058 hektáron termesztenek ilyen növényt hazánkban.

Tényleg egészséges a szója?

A tofu és társai fogyasztása, évekig az egyik legegészségesebb táplálkozásnak számított, ám az utóbbi időben több helyen is láthattuk, hogy ez nem fel tétlenül igaz. Kérdés, hogy vajon mi az igazság? Bár az európai szójafogyasztás még messze elmarad az ázsiai példától, a tendencia egyértelmű növekedést mutat. A szója maga a szójabab, ami a hüvelyes növények közé tartozik. Nagyon nagy a B-vitamin- és többszörösen telítetlen zsírsav-tartalma, emellett gazdag kalciumban, valamint a sejtjeink védelmére szolgáló olyan mikro-tápanyagokban, mint a folsav és a szelén. Különféle ásványi anyagból (magnézium, mangán, vas, cink, egy halom, biológiailag értékes fehérjeféle) is jelentős a tartalma, és egyetlen gramm koleszterin sem lelhető fel benne. A szójabab finomítva, tofu (szójatúró) formájában, tempehként (fermentált, főtt szójamasza), illetve szójatészta, -szósz, -tej, -csíra és -joghurt formájában kerül asztalunkra. A szójaolaj - akár a főzés során felhasználva, akár salátákra öntve - különösen gazdag az egészségünk számára fontos telítetlen zsírsavakban.

Fontos, hogy a szójabab az említett, egészségesnek tekinthető anyagai mellett tartalmaz kedvezőtlenebb hatású anyagokat is, például fitinsavakat, illetve azok sóit. A fitátok egyik lényeges tulajdonsága, hogy a bélben erősen kötődnek élettanilag fontos ásványi anyagokhoz. Az így megkötött vas, kalcium és cink vízben nem oldható, így nem képes felszívódni, és kiürül a szervezetből. A növényi eredetű fitinsav jelenléte a táplálékban hozzájárulhat a vegetáriánusok ásványianyag-hiányához. A nyers, feldolgozatlan szójabab pedig egy másik kedvezőtlen hatású anyagcsoportot is tartalmaz, ezek a tripszingátlók.