Tyúkhúr

A tyúkhúr a szántóföldeken, kertekben, az egész országban mindenütt közönséges, áttelelő egyéves növény. A-vitaminban, C-vitaminban, magnéziumban, foszforban és kvarcban gazdag.

A tyúkhúr jellemzői

Hajtásai a földre terülnek, levelei keresztben átellenesek. A szár alsó levelei nyélbe keskenyedők, válluk pillás szőrű. A felső levelek ülők, szíves vállúak, a virágok a levek hónaljában magányosan vagy kevés számban állnak, álernyővirágzatot alkotva. 5 sziromlevelük fehér, középen tövéig kicsípett, ezért a párta 10 tagúnak tűnhet. Termésük fogakkal nyíló tok, a virágzása februártól novemberig tart.

A tyúkhúr felhasználása és gyógyhatásai

A tyúkhúr nem mérgező, emberi fogyasztásra is alkalmas. Mivel szaponintartalma magas, de egyes állatoknál, ha nagy mennyiségben legelik azt, előidézhet hasmenést, hányást. A tyúkhúr gazdag A és C-vitaminban, magnéziumban, foszforban és kvarcban is. A népi gyógyászat többnyire gyomnövényként kezeli, de vese- és májtisztító hatást is tulajdonít neki, ami oldja a szervezetben létrejött köveket.

Tápláló, frissítő élelmiszer, ízletes, zsenge levelei felfrissítik fogyasztóját, gyakran adják gyengélkedő betegeknek akár nyersen, akár tyúkhúr tea vagy tyúkhúr csepp formájában. Mindemellett csökkenti a vér koleszterinszintjét, alkalmazzák a köhögés csillapítására és különféle emésztőrendszeri megbetegedések kezelésére is. A fogyókúrának is nagyszerű eszköze lehet. Borogatásként és sebgyógyításra is felhasználható. Készíthető belőle tea, csepp, saláta, étrendkiegészítő, étkezési dekoráció és kenőcs is. De főzve akár alapanyaga lehet leveseknek és főzelékeknek is.