A verőköltő bodobács egy közismert és elterjedt európai poloskafaj, ami a nevével ellentétben nem a bodobácsok rokona, hanem a verőköltő poloskák családjának tagja.
A verőköltő bodobács jellemzői A verőköltő bodobács Közép- és Dél-Európában a legelterjedtebb, de fellelhető Kelet-Európában is egészen az Urál hegységig. A rovar háta piros alapszínű, melyet jellegzetes fekete mintázat díszít, így például a félfedőkön egy-egy fekete kör alakú folt díszlik. A félfedők alatt látszó potroh fekete, de pereme vörös, hasonlóan az előháthoz. A verőköltő bodobács feje és alsó oldala fekete, a szárnyainak fejlettsége egyedtől függ.
A kifejlett egyedek testhossza kb. 1 centi, jellegzetessége pedig az, hogy a poloskáknál szokásos, az összetett szemet kiegészítő 3 pontszem hiányzik. Másik nagy különbség, hogy ez a poloskafaj nem áraszt kellemetlen szagokat, illetve nem is csíp. A verőköltő bodobács nem tud repülni sem. Tápláléka elsősorban a hársfa és a mályvafélék termése, de ha szükséges, akkor az akácot, cukorrépát, padlizsánt, földiepret és rebarbarát is megeszi, sőt korhadó növényi részeket és rovarok, csigák, hernyók tetemeit is akár.
A verőköltő bodobács népnevei között helytelen módon a suszterbogár és fülbemászó is szerepel. Továbbá nevezik még katonabogárnak, napsütő bogárnak, tűzoltóbogárnak, szabóbogárnak, botbonának, halálfőnek, istenbogárkájának, kőkiverőnek, misemondó bogárnak, vörösbogárnak, pincebogárnak, bodának, tűzi poloskának, katóféregnek, napféregnek, büdöspannának, papbogárnak, bödöcskének, boda bácsinak és papucsbogárnak is.
A verőköltő bodobács a telet védett zugokban, egyfajta dermedt állapotban tölti, az első tavaszi meleg csalogatja elő őket. Mivel a testhőmérsékletüket nem tudják szabályozni, ezért ezekben a hetekben, hónapokban gyakran látható akár több tucat bodobács is a napsütötte talajfoltokon, köveken, fatörzseken. Szó szerint napoznak, hogy aktívabbá váljanak, és megkezdhessék a szaporodást. A verőköltő bodobács jelenléte arra is utal, hogy a közelben van mályvaféle, ezek a rovarok ugyanis nem szeretnek eltávolodni tápnövényeiktől. Sőt, úgy tűnhet, jobban ismerik a növényeket, mint a botanikusok. Közismert ugyanis, hogy hársféléken is táplálkoznak, azt viszont csak mostanában tisztázták a kutatók, hogy a hársfélék nem alkotnak önálló családot, hanem a mályvafélék közé tartoznak.
A verőköltő bodobács kártétele
A hiedelmekkel ellentétben a verőköltő bodobácsok gazdasági kárt nem okoznak. Mint minden poloska, ezek is szúró-szívó szájszervvel rendelkeznek, amivel növényi nedveket szívogatnak, legfontosabb táplálékukat azonban a mályvafélék adják. Ám a verőköltő bodobács egyáltalán nem válogatós, amit jól mutat az, hogy nem habozik akkor sem, ha ürülékből vagy állati tetemből kell kiszívogatnia az értékes tápanyagokat. Poloskához méltó módon bűzmiriggyel is rendelkezik, de nem mérgező. A feltűnő színek pedig arra figyelmeztetik a ragadozókat, hogy nagyon rossz ízük van, nem érdemes őket elfogyasztani
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
