A vörösszárnyú keszeg a sugarasúszójú halak osztályának pontyalakúak rendjébe, ezen belül a pontyfélék családjába tartozó faj. Egyes vidékeken pirosszeműként is ismert.
A vörösszárnyú keszeg jellemzői és megjelenése
A vörösszárnyú keszeg Európa és Anatólia vizeiben őshonos, minden nagyobb folyó- és állóvízben előfordul, patakokban viszont ritkább. Főleg vízinövényekkel, például hínárral benőtt, iszapos fenekű, csendes vizeket kedveli. Magyarországon az álló- és lassú folyású vizekben, csatornákban, holtágakban csapatosan él.
A vörösszárnyú keszeg teste oldalról lapított, magas, a hát, és a has erősen ívelt. A faroknyél rövid és magas, a feje aránylag kicsi, a homlok pedig egészen lapos. A száj felső állású, az alsó állkapocs előbbre áll, mint a felső. Az úszók közül a mell- és a hasúszó aránytalanul kicsi, a hát- és a farokúszó jól fejlett. A vörösszárnyú keszeg pikkelyei nagyok, vastagok és kemények. Az oldalvonal teljes, a has irányában erősen ívelt.
A 30-35 cm-es, fél kilós példányok már nagynak számítanak esetében, 8 évesen lesz nagyjából 20 cm hosszú. A vörörsszárnyú keszeg nagyobb állománya növényzettel dúsan benőtt tavakban, holtágakban fejlődik ki. A hímek egyébként 3, a nőstények 2 éves korukban válnak ivaréretté. A tejesek színezete élénkebbé válik az ívást megelőző időszakban, a nászkiütések a fejen és a test elülső részén nem olyan kifejezettek, mint más pontyfélénél. Az ívás áprilistól júniusig tart.
Első táplálékuk apró zooplankton szervezetek és algák a vörösszárnyú keszegeknek. Fejlődésük során fokozatosan térnek át a fajra jellemző táplálékbázis, a magasabb rendű növények fogyasztására. Egyes adatok szerint a kifejlett példányok nem kizárólagos növényevők, szívesen fogyasztanak állati eredetű táplálékot, mint például férgeket, rovarlárvákat, rákokat is. A vörösszárnyú keszegek hosszú életűek.
A Balaton alacsony vízállása és a halállomány védelme érdekében elmarad 2026-os Nemzeti Balatoni Bojlis Horgászverseny.
Újabb fontos lépést tettek a Balaton őshonos élővilágának megőrzéséért, több ezer előnevelt menyhal került a tóba a napokban.
Mintegy három-négy mázsa ezüstkárász pusztult el május végén a Csongrád-Csanád vármegyei Felgyői-víztározón.
A helyzetet különösen aggasztóvá teszi, hogy az elpusztult halak között jelentős számban találtak ezüstkárászt.
Hatalmas, aranyhalra emlékeztető koi pontyot akasztott meg egy horgászhölgy az Ecsédi-tónál.
Megállt a tömeges halpusztulás, de a kirándulóknak még figyelniük kell a tó környezetére.
A hazai termőföldpiac 2025 decembere és 2026 májusa között kifejezetten aktív volt, naponta átlagosan mintegy 200 új hirdetéssel.
Az aratás időpontja nemcsak a termés mennyiségét, hanem a minőséget és a szárítás költségét is meghatározhatja.
Egyre több eladó borászattal lehet találkozni a hirdetésekben, az okok sokrétűek.
Nemcsak előnyökkel, hanem alkalmazkodási kényszerrel is jár, de így is megéri lépni.
Átfogó javaslatcsomagot fogadott el és mutatott be a MAGOSZ Gazdasszony és Ifjú Gazda Tagozata.
Jubileumi évfordulót ünnepel az RAGT
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
Kevesebb veszteség, pontosabb döntések, biztosabb termés – a precíziós öntözés intelligens adatokkal és hatékony vízfelhasználással támogatja a gazdálkodókat.
