A vörösszárnyú keszeg a sugarasúszójú halak osztályának pontyalakúak rendjébe, ezen belül a pontyfélék családjába tartozó faj. Egyes vidékeken pirosszeműként is ismert.
A vörösszárnyú keszeg jellemzői és megjelenése
A vörösszárnyú keszeg Európa és Anatólia vizeiben őshonos, minden nagyobb folyó- és állóvízben előfordul, patakokban viszont ritkább. Főleg vízinövényekkel, például hínárral benőtt, iszapos fenekű, csendes vizeket kedveli. Magyarországon az álló- és lassú folyású vizekben, csatornákban, holtágakban csapatosan él.
A vörösszárnyú keszeg teste oldalról lapított, magas, a hát, és a has erősen ívelt. A faroknyél rövid és magas, a feje aránylag kicsi, a homlok pedig egészen lapos. A száj felső állású, az alsó állkapocs előbbre áll, mint a felső. Az úszók közül a mell- és a hasúszó aránytalanul kicsi, a hát- és a farokúszó jól fejlett. A vörösszárnyú keszeg pikkelyei nagyok, vastagok és kemények. Az oldalvonal teljes, a has irányában erősen ívelt.
A 30-35 cm-es, fél kilós példányok már nagynak számítanak esetében, 8 évesen lesz nagyjából 20 cm hosszú. A vörörsszárnyú keszeg nagyobb állománya növényzettel dúsan benőtt tavakban, holtágakban fejlődik ki. A hímek egyébként 3, a nőstények 2 éves korukban válnak ivaréretté. A tejesek színezete élénkebbé válik az ívást megelőző időszakban, a nászkiütések a fejen és a test elülső részén nem olyan kifejezettek, mint más pontyfélénél. Az ívás áprilistól júniusig tart.
Első táplálékuk apró zooplankton szervezetek és algák a vörösszárnyú keszegeknek. Fejlődésük során fokozatosan térnek át a fajra jellemző táplálékbázis, a magasabb rendű növények fogyasztására. Egyes adatok szerint a kifejlett példányok nem kizárólagos növényevők, szívesen fogyasztanak állati eredetű táplálékot, mint például férgeket, rovarlárvákat, rákokat is. A vörösszárnyú keszegek hosszú életűek.
Egy brazil horgász élete első maconkai fogásával rögtön a tó rekordlistájának 21. helyére került, miután egy kétméteres harcsát akasztott horogra.
Hatalmas, 237 centiméter hosszú és megközelítőleg 90 kilós harcsát fogott Bóna István a Palotási-víztározón.
Kényszerlehalászást végeztek Tácon, amelynek során mintegy 6 tonna pontyot helyeztek át.
Országos összefogás kezdődik a hazai vízbázisért, a tájba juttatják a halastavak vizét az őszi lehalászások során.
Az idei év rendkívüli aszálya eddig 1588 hektárnyi halastavat szárított ki Magyarországon, a vízhiány és a hőség miatt pedig közel 280 tonna hal pusztult el.
A rendkívüli aszály miatt nagyrészt kiszáradt a Vas vármegyei Merseváti tőzegbányató.
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
