A vörösszárnyú keszeg a sugarasúszójú halak osztályának pontyalakúak rendjébe, ezen belül a pontyfélék családjába tartozó faj. Egyes vidékeken pirosszeműként is ismert.
A vörösszárnyú keszeg jellemzői és megjelenése
A vörösszárnyú keszeg Európa és Anatólia vizeiben őshonos, minden nagyobb folyó- és állóvízben előfordul, patakokban viszont ritkább. Főleg vízinövényekkel, például hínárral benőtt, iszapos fenekű, csendes vizeket kedveli. Magyarországon az álló- és lassú folyású vizekben, csatornákban, holtágakban csapatosan él.
A vörösszárnyú keszeg teste oldalról lapított, magas, a hát, és a has erősen ívelt. A faroknyél rövid és magas, a feje aránylag kicsi, a homlok pedig egészen lapos. A száj felső állású, az alsó állkapocs előbbre áll, mint a felső. Az úszók közül a mell- és a hasúszó aránytalanul kicsi, a hát- és a farokúszó jól fejlett. A vörösszárnyú keszeg pikkelyei nagyok, vastagok és kemények. Az oldalvonal teljes, a has irányában erősen ívelt.
A 30-35 cm-es, fél kilós példányok már nagynak számítanak esetében, 8 évesen lesz nagyjából 20 cm hosszú. A vörörsszárnyú keszeg nagyobb állománya növényzettel dúsan benőtt tavakban, holtágakban fejlődik ki. A hímek egyébként 3, a nőstények 2 éves korukban válnak ivaréretté. A tejesek színezete élénkebbé válik az ívást megelőző időszakban, a nászkiütések a fejen és a test elülső részén nem olyan kifejezettek, mint más pontyfélénél. Az ívás áprilistól júniusig tart.
Első táplálékuk apró zooplankton szervezetek és algák a vörösszárnyú keszegeknek. Fejlődésük során fokozatosan térnek át a fajra jellemző táplálékbázis, a magasabb rendű növények fogyasztására. Egyes adatok szerint a kifejlett példányok nem kizárólagos növényevők, szívesen fogyasztanak állati eredetű táplálékot, mint például férgeket, rovarlárvákat, rákokat is. A vörösszárnyú keszegek hosszú életűek.
Megújult lendülettel folytatódik a „Kapj rá!” halfogyasztást ösztönző kampány itthon.
A legfrissebb adatok szerint az elmúlt 24 évben 89 új halfaj jelent meg a hazai vizekben.
December elején halak tömegei próbáltak meg a levegőből oxigénhez jutni a Balatonban.
Rengeteg olyan hatás van, ami arra ösztönöz bennünket, hogy új, hatékony termesztési módszereket helyezzünk előtérbe.
Egy szerencsés fogásnak köszönhetően megdőlt a fekete amur országos rekordja hazánkban.
Már lehalászták a karácsonyi halak jelentős részét, a termelői árak várhatóan nem emelkednek, ami kedvező a fogyasztók számára.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
A legfrissebb jelentés szerint 2025-ben felélénkült a mezőgazdasági gépek piaca Magyarországon.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítik a gazdálkodókat.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
