Kóser és halal két szó, amit sokan hallottak már, de kevesen tudják, hogy pontosan mit is takarnak. Kulturális hagyományokat? Vallási előírásokat? Szigorú minőségbiztosítási rendszereket? És mi köze ezeknek egyáltalán a magyar agráriumhoz és milyen üzleti lehetőségeket rejthetnek a hazai élelmiszerpiaci szereplőknek? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast új műsorában, ahol vendégünk Homonnai László, a Silver-Goose Kft. ügyvezetője és Csala Károly, a Gallicoop Zrt. élelmiszergyártási vezérigazgató-helyettese.
00:00 Bevezetés
2:53 Mit jelent a #halal?
4:55 Mit jelent a #kóser?
8:53 Halal #húsok tevétől a pulykáig
11:42 Magyar vállalkozók honosították meg Izraelben a hízott liba előállítást
13:40 Milyen hús lehet kóser?
14:45 Magyarország jelentős mennyiségben exportál élő szarvasmarhát és juhot Izraelbe
16:39 A halal vágás speciális feltételei
26:07 A kóser vágóhídon folyamatosan 10-12 rabbi dolgozik
31:16 Kopasztás szárazon
34:10 Sehol nem lehet sérülés
38:41 Mihez kell a kóser só?
41:20 Mi az a címkeszoba?
44:14 Honnan érkezik a speciális tudású munkaerő?
48:47 Kitörési lehetőség Magyarországnak
53:06 Piac, profit, kitettség
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
Megszüntette az agrárminisztériumot és a sertéstenyésztést is jelentősen átalakítaná a dán kormány.
2026 májusában a magyar gazdák 68,2 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A zöldség hosszú utat tett meg az amerikai őshazából addig, hogy a magyar konyha egyik szimbólumává vált.
