Miközben egyre gyakoribbak az aszályos időszakok, egy nyári zivatar során percek alatt hatalmas mennyiségű víz folyik el az ereszcsatornákon keresztül, később viszont kénytelenek vagyunk a kertünket vezetékes vízzel locsolni, hogy megóvjuk a kiszáradástól. Nem véletlen, hogy egyre több családi ház tulajdonosa igyekszik megoldani ezt a problémát a lehulló esővíz gyűjtésével - olvasható a közleményben.
Rendkívüli bejelentés érkezett: megdöbbentő dologra kérik a magyarokat
Az ereszcsatorna alá rakott hordó azonban még korántsem tekinthető megfontolt esővíz-hasznosításnak. Amellett, hogy ezek kapacitása korlátozott, hogy belefolyik sok nem kívánatos szennyeződés, hogy hamar kilyukadhat, elhasználódhat, a legnagyobb problémát az okozza, hogy a nagyobb esőzések nem képesek eltárolni az esővizet, ami így kárba vész, sőt további problémákat okozhat. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak a professzionális,, föld alatti esővíztartályok felé. A legtöbben azonban már itt elkövetik az első hibát.
Szinte minden megkeresés ugyanazzal a kérdéssel kezdődik: mekkora tartály kell? Pedig valójában nem ez az első kérdés
- mondja Dienes Gábor, vízgépészeti szakértő, a HYDRO-KING Kft. ügyvezetője.A szakember szerint először ugyanis azt kell megérteni, hogy mennyi víz érkezik az adott ingatlanra, mire szeretnénk felhasználni azt, és mi történik ezzel a mennyiséggel akkor, amikor a rendszer eléri a maximális kapacitását.
Súlyos a helyzet: állatok pusztulhatnak el, ha ez így megy tovább
Meglepően sok víz esik évente egy átlagos tetőre
Sokan abból indulnak ki, hogy néhány száz liter vizet szeretnének eltárolni. A valóságban azonban egyetlen komolyabb csapadékesemény során több ezer liter víz érkezhet a rendszerbe. Ezért fontos, hogy ne csak a tárolásban gondolkodjunk, hanem a teljes vízkezelési folyamatban is
- magyarázza a szakember.
A legtöbben hajlamosak alábecsülni, mennyi csapadék gyűjthető össze egy családi háznál. Egy 100 négyzetméteres tetőfelület esetében már 1 milliméter csapadék is körülbelül 100 liter vizet jelent. Egy intenzívebb, 20 milliméteres nyári zápor így akár 2000 liter vizet is a rendszerbe juttathat néhány óra alatt. A HungaroMet adatai szerint Magyarországon évente jellemzően 500-800 milliméter csapadék hullik. Az elmúlt években ez a mennyiség csökkent, a kihívást ezért ma már elsősorban a lehulló csapadék egyre szélsőségesebb időbeli eloszlása jelenti. A hosszabb száraz időszakokat gyakran rövid idő alatt lehulló intenzív záporok és felhőszakadások szakítják meg.
Elképesztő fordulat a pusztító viharok után: erre senki sem számított
Egy átlagos, 100 négyzetméteres tetőfelületre éves szinten akár 50-80 köbméter, vagyis 50-80 ezer liter csapadékvíz is érkezhet. Ez jól mutatja, hogy a kérdés nem csak az, mennyi víz hullik egy adott ingatlanra, hanem az is, hogyan tudjuk azt a megfelelő időben és helyen hasznosítani.
Mire használható az esővíz?
Az esővízre sokan még mindig egyszerűen csapadékként tekintenek, amelyet valahogyan el kell vezetni a telekről. A szakemberek szerint azonban érdemes egyre inkább erőforrásként gondolni rá. Szakmai becslések szerint egy családi ház teljes vízfogyasztásának akár 50-60 százaléka is olyan felhasználásokhoz kapcsolódhat, amelyek kiválthatók megfelelően kezelt esővízzel. Ide tartozik többek között a WC-öblítés, a kertöntözés, a takarítás, a gépkocsimosás, bizonyos rendszerek esetében pedig akár a mosás is.
Miközben egyre többet beszélünk a víz értékéről, a legtöbb háztartásban még mindig ivóvízzel öblítjük a WC-t és csapvízzel locsoljuk a kertet. Pedig számos olyan felhasználási terület létezik, ahol erre valójában nincs szükség
- mondja Dienes Gábor.
Óriási a készültség Magyarországon: itt már a locsolást is megtiltották
Az esővíz természetes módon lágy víz, vagyis nem tartalmazza azt a magas ásványianyag-tartalmat, amely Magyarország számos térségében a vezetékes vízre jellemző. Ez öntözésnél, autótisztításnál vagy akár mosásnál is előnyt jelenthet. Más tárolókapacitásra lehet szükség egy kisebb díszkert fenntartásához, mint egy olyan háztartásban, ahol tudatosan szeretnék csökkenteni a vezetékes víz felhasználását.
Nemcsak a tartály mérete számít
A tartály kiválasztása mellett sokan nem fordítanak elegendő figyelmet a rendszer többi elemére. A tetőről ugyanis nemcsak víz érkezik. A csapadékkal együtt falevelek, por, pollen és más szerves szennyeződések is bekerülhetnek a rendszerbe. Ha nincs megfelelő előszűrés, ezek hosszú távon jelentősen ronthatják a rendszer működését. Ugyanilyen fontos kérdés a szivattyúzás, a karbantarthatóság és a tartály szerkezeti kialakítása is.
Egy föld alatti rendszer esetében nemcsak a befogadóképesség számít. A tartályt körülvevő földtömeg, a talajviszonyok és a hosszú távú terhelés is olyan tényezők, amelyekkel már a tervezés során számolni kell
- mondja Dienes Gábor.
Súlyos hírek érkeztek a magyar burgonyáról: ennek a fele se tréfa
A szakember szerint sok esetben nem maga a tartály jelenti a legnagyobb beruházást, hanem az ahhoz kapcsolódó földmunka, telepítés és infrastruktúra. Éppen ezért érdemes olyan rendszerben gondolkodni, amely hosszú távon is biztonságosan és kiszámíthatóan működik.
Mi lesz, ha megtelik a tartály?
A legtöbb érdeklődő itt szokott elbizonytalanodni. Hiszen bármilyen nagy tartályt választunk is, előbb-utóbb minden rendszer eléri a maximális kapacitását. Mi történik ilyenkor? A válasz azért fontos, mert – ahogy már korábban is jeleztük – az elmúlt évek időjárási adatai alapján egyre gyakoribbak a rövid idő alatt lehulló, nagy intenzitású csapadékesemények. Egy nyári felhőszakadás néhány óra alatt annyi vizet hozhat, amennyi korábban több nap alatt érkezett.
Ha erre nincs megfelelő túlfolyási vagy vízkezelési megoldás, a víz problémát okozhat az ingatlan környezetében. Éppen ezért az esővíztartály sok esetben nem önálló megoldás, hanem egy nagyobb rendszer része: a felhasználható vízmennyiséget eltároljuk, a többletvizet pedig megfelelő módon vezetjük tovább vagy juttatjuk vissza a talajba. A korszerű csapadékvíz-gazdálkodás ma már nem kizárólag a víz összegyűjtéséről szól, hanem annak tudatos kezeléséről is.
Ezt sok kerttulajdonos elrontja: így öntözd helyesen a növényeket a hőségben
Egyre nagyobb érték a helyben tartott víz
Az elmúlt években a csapadékvíz megítélése is változott. Korábban elsősorban elvezetendő vízként tekintettünk rá, ma egyre inkább olyan erőforrásként, amelynek helyben tartása és hasznosítása gazdasági és környezeti előnyökkel is járhat. Több nyugat-európai országban, különösen Németország egyes tartományaiban már évtizedek óta bevett gyakorlat az esővíz tudatos kezelése, és egyre több beruházásnál jelennek meg olyan elvárások, amelyek a csapadék helyben tartását ösztönzik. Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kapnak azok a megoldások, amelyek nem problémaként, hanem erőforrásként tekintenek a lehulló csapadékra.
A jó rendszer nem a tartálynál kezdődik, hanem a víz útjának megértésénél. Ha tudjuk, honnan érkezik a víz, mennyi jön, hogyan használjuk fel, és mi történik vele a rendszer minden pontján, akkor tudunk valóban hosszú távon működő megoldást kialakítani
- foglalja össze Dienes Gábor. Az esővízgyűjtés ezért ma Magyarországon jóval több egyszerű kertészeti kérdésnél: egyre inkább a tudatos vízgazdálkodás és a fenntartható otthontervezés részévé válik.
