Paprika

A paprikát, tehát a Capsicum nemzetséget a burgonyafélék családjába sorolják. A nemzetség valamennyi faja Közép-, illetve Dél-Amerikából származik, de mára világszerte termesztik.

A paprika jellemzői és felhasználása

Európába Kolumbusz orvosa, Diego Alvarez Chanca hozta 1494-ben, aki Kolumbusz második útján gyűjtötte be és írta le az első paprikákat. Az akkori paprikák nagyon hasonlítottak a mostani díszpaprikatípusokra. Afrikában, Ázsiában a spanyol és portugál kereskedők ismertették meg a paprikát a 16-17. században. Hazánkban pedig eleinte a paprika főúri kastélyok virágoskertjeit díszítette. A paprika orsógyökérzete csupán a talaj fölső 30-40 cm-es rétegét járja át; ritkán 100–120 cm-re is lehatolhat. Érdekes, hogy a gyökérzet néhány (2-5) százaléka a növény össztömegének. Hajtásrendszere jellegzetes bogas vagy villás elágazású, egyes alakjai fürtös vagy korlátolt növekedésűek. A paprika ágrendszere többnyire seprűszerű, de vannak legyező típusúak is. Szórt állású, kopasz leveleinek mérete és száma igen változó. Levélnyele rövidebb a levéllemeznél, a levélalapnál gyakran apró, olykor csökevényes pálhalevelek nőnek. A lándzsás vagy tojásdad levelek széle ép válla ék alakú, kb. 10 cm hosszú nyélbe keskenyedik. A paprika levéllemeze ép szélű, sötétzöld, de lehet lilás is.

A paprika sokféleképpen felhasználható, a trópusi országokban inkább a kicsi, csípős terméseket használják ételfűszerként, frissen vagy szárítva, egészben vagy megőrölve. A mérsékelt övben főként a nagy termésű, édes fajtákat forgalmazzák, és ezeket nyersen, zöldségként párolva, levesbe főzve és salátának fogyasztják, illetve szárítva édes paprika fűszerporrá őrlik. Az ecetben vagy olajban eltett paprikát savanyúságként tálalják, vagy ételeket fűszereznek vele. Mondhatni, hogy a paprika a magyar konyha elengedhetetlen alapanyaga, gondoljunk csak a pörköltekre, gulyásra, savanyúságra, halászlére, lecsóra, szendvicsekre és egyéb más élelmiszerekre, ételekre.

A paprika gyógyhatása és termesztése

A paprikát a konyha mellett gyógyszerészeti célokra a csípős paprikát alkalmazzák, például emésztésserkentő hatású a nyál és a gyomornedvek elválasztásának fokozásával. Baktériumölő hatású, ezért alkalmazzák a fertőző hasmenés kezelésében. Mindezek mellett a fájdalomcsillapító hatása is bizonyított, az övsömör okozta fájdalmak, diabéteszes lábfájás, migrénes fejfájás enyhítésére is használható. A paprika a konyhakertek második legnépszerűbb növénye a paradicsom után, a termesztése viszont nem annyira egyszerű feladat.

Tartsuk szem előtt, hogy a paprika hő-, fény- és vízigényes zöldség. Vályogos talajon termeszthető a legsikeresebben, de a kötöttebb talajt is elviseli, a gyengén savanyú, közömbös talajba való. Konténerben is termeszthető laza, rostos szerkezetű talajban. A paprika érzékeny a sóra, a hőoptimuma pedig 25 fok. Kiskerti körülmények között, komposztot használva nem igényel különösebb tápozást. A paprika kalciumigényes, de a hazai talajok többsége meszes, kalciumban gazdag, ezért erre valójában csak intenzív termesztésben kell odafigyelni. Sikeresen termeszthető, ha 4-5 évig nem kerül ugyanabba a talajba. Kedvező társnövénye a bab, hagyma, a borsó és a sárgarépa, de gyógynövényekkel egyaránt jól társítható. Étkezési paprikát bakháton is lehet termeszteni: egyszerűen húzzunk árkot egy kapa segítségével a palántaágyás körül. A műveletet főleg laza talaj esetén korai vagy esti órákban végezzük. Ezek az árkok begyűjtik az eső- illetve öntözővizet, tehát vízmegtartó bakháthoz jutunk ezzel a módszerrel. Öntözéskor a talajt átáztatjuk, így meleg időben is elegendő a naponta egyszeri öntözés.

Vissza a fogalmak listájához

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!