
Ezért lesz ízetlen, keserű a zöldség a kertedben: ezt rengetegen elrontják
Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
Az #élelmiszerek árát jelentősen befolyásolja az, hogy az adott termék hány szereplőn megy keresztül, mire a termőföldtől ténylegesen eljut a fogyasztóig. Emiatt sokan úgy gondolják, hogy ha sikerülne lerövidíteni a meglévő ellátási láncokat, azzal egyrészt csökkenhetne az élelmiszerek ára, másrészt pedig a #termelés ökológiai lábnyoma is alacsonyabb lehetne. De vajon mennyire működik ez az elképzelés a gyakorlatban? Erről beszélgettünk az Alapvetés podcast műsorában Éder Tamással, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnökével.
00:00 Bevezetés
2:29 Ma már az emberek többsége térben és időben is eltávolodott az élelmiszerellátástól, ám ez nem volt mindig így
5:00 Az ellátáshoz termelők, feldolgozók, logisztikai szereplők, disztribúciós pontok kellenek
7:04 Tényleg van felesleges #szereplő?
8:30 A fogyasztói rétegnek nincs objektív képe az ellátási láncról
9:35 Felerősödött a bizalmatlanság
10:40 Egy bizonyos fejlettségi szint után felmerül az ellátási láncok rövidítésének igénye
13:35 A helyben, kicsiben előállított termékek egyre népszerűbbek, de drágábbak
17:16 Elosztás és raktározás a gyártóknál és a nagy kereskedelmi láncoknál
18:22 Többletszereplő ott jelenhet meg, ahol a termék messzebbről jön
20:26 Nem bírja el a rendszer a felesleges játékosokat
21:22 Az elmúlt néhány év nem a rövid ellátási láncú termelők időszaka volt
22:32 Helyi termékek és a turizmus
25:30 Ha nem korrekt a jövedelemelosztás, előbb utóbb az a lánc elbukik a rendszerben
30:32 Ha rövidül az ellátási lánc, tényleg csökken az ökológiai lábnyom?
Instagram: https://instagram.com/agrarszektor.hu/
Facebook: https://facebook.com/agrarszektor.hu
Alapvetés: https://www.portfolio.hu/podcast/alapvetes
Web: https://www.agrarszektor.hu/







Ezek a jelenségek legtöbbször nem betegségek következményei, hanem a növényeket érő stressz, tápanyaghiány vagy helytelen termesztési technológia eredményei.
A kaprot általában nem termesztjük, az csak bejön a kertbe és akkor ott is hagyjuk.
Megszüntette az agrárminisztériumot és a sertéstenyésztést is jelentősen átalakítaná a dán kormány.
2026 májusában a magyar gazdák 68,2 százalékkal több traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A zöldség hosszú utat tett meg az amerikai őshazából addig, hogy a magyar konyha egyik szimbólumává vált.