Dübörög a rovarfehérje-őrület: indulnak a lárvagyárak

Szászi Zoltán2025. május 17. 14:01

A rovarfehérje gyártásának megvannak a maga döccenői, és nem minden új cég képes gazdaságosan terméket dobni a piacra. Egy spanyol cég az ország egyik fontos mezőgazdasági melléktermékét kezdte el lárvatápként használni, és úgy néz ki, a formula bevált. A fekete katonalégy egyébként a világon mindenhol ígéretes fehérjeforrás, és a körforgásos gazdálkodásnak is fontos állat lehet, mivel rengeteg hulladékot és mellékterméket képes visszaforgatni a termelésbe és állateledelt valamint trágyát előállítani. Idehaza is belevágtak már a tenyésztésébe, tavaly a régió legnagyobb rovarfehérje-gyárát adták át Budapest környékén.

Egy spanyol cég úgy gondolja, megtalálta a megoldást a rovarfehérje egyik problémájára - számolt be nemrég az Ag Funder News. Az InsectBiotech a rovarfehérje előállításának az egyik központi kihívását vette célba: A takarmányellátást és energiaigényt. Ez ugyanis egy olyan szűk keresztmetszet, amin már sok, a termelésbe belevágó startup elvérzett. Ahhoz ugyanis, hogy gazdaságos és kifizetődő módon lehessen rovarokat tartani, a fiatal korukban különösen éhes lárvák etetését méretgazdaságosan kell tudni ellátni. Az InsectBiotech a világ minden táján mostanra népszerű fekete katonalégy lárvát tenyészt, fehérje és rovarolaj céljából, rovarürülék pedig trágyázásra használható. A megoldás a rovarok etetésére pedig a spanyolok egyik büszkesége, az olajbogyó lehet.

Oliván olcsóbb nevelni a lárvákat

Az olivaolaj gyártása során a kipréselt olajpogácsa megmarad melléktermékként. Az InsectBiotech alapítóinak ez adott ötletet, mivel az ország az egyik világvezető olívatermlésben, így rengeteg melléktermék is marad vissza. Andalúzia régiója egymagában 4,8 millió tonnányi olajpogácsát termel. Ha ennek a feldolgozását egy vállalkozás megoldja, hatalmas alapanyagforráshoz juthat hozzá.

Az egyik alapító, Tobias Webb elmondta az AFN-nek, hogy ennek az alapanyagnak a rovarok számára ehetővé formálása volt az első kihívás. Tobias Webb szerint csapatuk sikeresen talált egy alacsony költségű megoldást arra, hogyan lehet zöld kémiai eljárással emészthetővé tenni az olívapogácsát, és úgy tűnik, a módszer bevált. A technológiát jelenleg is tesztelik két kisebb üzemben, amelyek lényegében felújított tengeri konténerekből lettek kialakítva. Az egyik telephely a granadai egyetemen működik, ahol tudósok egy kis csoprtja a kémiai folyamatok finomhangolásán dolgozik. A másik az andalúziai Casa Grande nevű olívamalomban található, ahol immár 18 hónapja valós körülmények között zajlanak a kísérletek.

A cég több iparágba is fog szállítani. Egyrészt, beszámolóik szerint a világ két legnagyobb háziállat-eledel gyártójával van szerződésük rovarolaj beszállításra. Másfelől, magas hozzáadott értékű haszonnövényeknél szeretnék felhasználni a rovarürüléket talajjavítóként. Erre már számos kísérlet zajlik szőlő dűlőkben, illetve málna- és eperültetvényeken.

Magyar kezdeményezések

Arról tavaly decemberben érkeztek hírek, hogy Magyarország első lárvafarmja harminc millió euróból épült meg Üllőn, aminek a megnyitóján Áder János, volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumának elnöke is részt vett több agrárminisztériumi államtitkár mellett. A magyar rovarfehérje-gyár szintén fekete katonalegyet használ, és a 13 ezer négyzetméteres automatizált üzem a legnagyobb a maga nemében Közép-Kelet-Európában. Az üzem minden nap 120 tonna mellékterméket használ fel, hogy az körforgásos módon újrahasznosításra kerüljön a fekete katonalégy lárvák tápanyagaként. Az üzem által termelt rovarfehérje állati takarmányozásra készül.

Miközben a rovarfehérje, mint állateledel felívelőben van, a magyar lakosság a rovarok emberi fogyasztásra való tartásától egyelőre nagyon ódzkodik. Az EU-ban és Magyarországon is új élelmiszernek minősülnek a rovarokból készült élelmiszerek, így engedélyezéshez kötött a forgalmazásuk. Az Unióban a keleti vándorsáska, a házi tücsök, a közönséges lisztbogár lárvája, és az alombogár lárvája az, ami élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként forgalomba hozható.

Mire jó a fekete katonalégy lárva?

Egyes becslések szerint az Európai Unión belül még az évtized vége előtt el fogja érni a rovarpiac a 2 milliárd eurós öszforgalmat. A haszonállatként tartott rovarok közül pedig a fekete katonalégy, és kifejezetten annak lárvája, nagy sikert ért el, mint a világ egyik legígéretesebb rovarfehérje-forrása. A fekete katonalégy (Hermetia illucens) a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe és a katonalégyfélék (Stratiomyidae) családba tartozik. Lárváit közvetlenül felhasználják takarmányként baromfi, sertés és hal számára. Nem csak haszonállatoknak, hanem házi kedvenceknek is készül belőle állateledel, a begyűjtött bábok gyíkok, teknősök, és még kutyák eledelébe is belekerül.

Talán az őskori ember sikerének alapja lehetett, hogy már őseink is megpróbáltak mindent megenni, így természetesen a fekete katonalégy emberi fogyasztására is voltak már próbálkozások. 2013-ban egy osztrák formatervező, Katharina Unger, egy konyhai rovarnevelő minifarmot fejlesztett ki, amit „Farm 432” névre keresztelt. A találmány lehetővé teszi, hogy a használója otthon, akár a konyhában neveljen ehető lárvát, és ehető fehérjét állítson elő. A berendezés zártláncú működésre van készítve. Csak néhány lárvát kell megtartani és visszahelyzeni a fő kamrába, és így a tenyésztési ciklus gyakorlatilag végtelenül fenntartható, csak táplálék szükséges hozzá. Az otthoni rovarfarm heti 500 gramm ehető fehérjét képes előállítani, ami körülbelül két adag ételnek felel meg.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
takarmány, élelmiszer, hal, baromfi, tápanyag, sertés, fehérje, alapanyag, összetevő, rovarfehérje, légy, lárva, ízeltlábú, rovarlárva,