Nagy Z. Róbert • 2026. augusztus 20. 05:59
Néhány évvel ezelőtt még viszonylag ritkán találkoztak velük a hobbikertészek, mostanában azonban szinte nincs olyan veteményes, ahol nyár végére ne bukkannának fel a paradicsomokon. A poloskák az utóbbi évtized egyik legjelentősebb új kártevőcsoportjává váltak Magyarországon, és különösen a paradicsomtermesztők tapasztalhatják, hogy a korábban szinte hibátlan termések egyre gyakrabban foltosak, torzak vagy élvezhetetlen ízűek lesznek.
Bár a poloskák ritkán pusztítják el magát a növényt, a termés minőségét jelentősen ronthatják, ezért egyre nagyobb figyelmet érdemelnek. A poloskák számának növekedése több tényező együttes következménye. Az enyhébb telek miatt egyre több egyed éli túl a hideg évszakot, a hosszabb, melegebb nyarak pedig kedveznek a szaporodásuknak. Emellett több idegenhonos faj is megjelent Magyarországon, amelyek természetes ellenségei még csak kis számban vannak jelen. A városi környezet, a díszkertek, a gyümölcsösök és a veteményesek egyaránt kiváló élőhelyet biztosítanak számukra. A poloskák rendkívül jó repülők, így könnyen vándorolnak egyik tápláléknövényről a másikra, ezért még azokban a kertekben is megjelenhetnek, ahol korábban nem okoztak problémát.
Mely poloskafajok károsítják a paradicsomot?
Magyarországon több poloskafaj is szívogatja a paradicsomot, de közülük három okozza a legtöbb gondot. A legjelentősebb az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys). Ez a Kelet-Ázsiából származó faj az elmúlt években robbanásszerűen terjedt el Európában. Teste márványosan barnázott, csápján jól láthatók a világos gyűrűk, potrohának széle pedig felváltva világos és sötét mintázatú. Rendkívül sokféle növényen képes táplálkozni, ezért különösen veszélyes kártevő. Szintén egyre gyakoribb a zöld vándorpoloska (Nezara viridula), amely eredetileg melegebb éghajlatú területeken volt honos, de a klímaváltozás hatására Magyarországon is tömegesen elszaporodott. Élénkzöld színe miatt gyakran beleolvad a paradicsom lombjába, ezért sokáig észrevétlen maradhat. A harmadik jelentősebb faj a bogyómászó poloska (Dolycoris baccarum), amely őshonos Európában. Bár általában kisebb egyedszámban fordul elő, szintén károsíthatja a paradicsomot és más zöldségnövényeket.
Miért éppen a paradicsomot kedvelik?
A paradicsom a poloskák számára nagyon ideális táplálékforrás. A fejlődő termések lédúsak, magas a víztartalmuk, és sok könnyen felvehető tápanyagot tartalmaznak. A poloskák szájszervükkel átszúrják a termés héját, majd emésztőenzimeket juttatnak a szövetekbe. Ezek feloldják a növényi sejteket, amelyeket azután folyékony formában kiszívnak. A károsítás helyén eleinte alig látható apró szúrásnyom keletkezik, később azonban világosabb, keményebb, parafaszerű foltok jelennek meg a termés húsában. A paradicsom kívülről sokszor épnek tűnik, de felvágva jól láthatók a barnás, szivacsos részek. Ha a termés még fiatal állapotban sérül meg, torzulhat, szabálytalan alakúvá válhat, és egyenetlenül érik. Erős fertőzés esetén a paradicsom íze is romolhat, mivel a sérült szövetekben nem alakul ki megfelelő cukor- és savtartalom.
Nemcsak a paradicsom van veszélyben
Bár a paradicsomon a legfeltűnőbb a károsítás, a poloskák valójában rendkívül sok növényen táplálkoznak. Kedvelik a paprikát, a padlizsánt és a burgonyát, de gyakran megjelennek a babban, a borsón és a csemegekukoricán is. A gyümölcsösökben az alma, a körte, az őszibarack, a nektarin, a kajszi, a szilva és a málna is szerepel a kedvelt tápnövényeik között. Szőlőültetvényekben is előfordulnak, ahol nemcsak a bogyókat károsítják, hanem szüretkor a terméssel együtt feldolgozva kellemetlen íz- és szaghibát is okozhatnak a mustban vagy a borban. Dísznövényeken szintén gyakori vendégek. A hibiszkusz, a rózsa, a díszbab és számos cserje is táplálékul szolgál számukra. Éppen ezért szinte lehetetlen kizárólag a veteményesben visszaszorítani őket, hiszen a környező növényállomány folyamatos utánpótlást biztosít.
Mikor jelennek meg?
Az áttelelt kifejlett poloskák tavasszal, rendszerint április végétől vagy májustól kezdenek aktívvá válni. Eleinte főként vadon élő növényeken és gyümölcsfákon táplálkoznak, majd amikor a paradicsom termései fejlődni kezdenek, fokozatosan átvándorolnak a veteményesbe. A legnagyobb egyedszám rendszerint augusztusban és szeptemberben figyelhető meg. Ekkorra már az új nemzedék egyedei is kifejlődnek, így egyszerre sok poloska jelenik meg a paradicsomokon. A meleg ősz tovább növelheti a károkat, mert a rovarok egészen az első fagyokig aktívak maradhatnak. Ősszel a lehűlő idő hatására telelőhelyet keresnek. Ilyenkor tömegesen jelennek meg házak falán, redőnytokokban, padlásokon vagy akár a lakásokban is.
A megelőzés a legfontosabb
A poloskák elleni védekezés nem könnyű feladat, mert mozgékonyak, jól repülnek, és a kertet folyamatosan új egyedek lephetik el. Ezért a megelőzésnek kiemelt szerepe van. Érdemes rendszeresen átvizsgálni a paradicsomtöveket, különösen augusztustól kezdődően. A levelek fonákán megtalálhatók lehetnek a hordó alakú, szabályos sorokba rendezett petecsomók. Ezek eltávolításával jelentősen csökkenthető a későbbi egyedszám. A fiatal lárvák kevésbé mozgékonyak, ezért ilyenkor még viszonylag könnyen összegyűjthetők. A kifejlett poloskák már gyorsan elrepülnek vagy leesnek a növényről, ezért célszerű a reggeli, hűvösebb órákban ellenőrizni az állományt.
Védekezés a kiskertben
Kisebb kertekben a leghatékonyabb módszer továbbra is a kézi gyérítés. Bár időigényes, rendszeres ismétléssel jelentősen mérsékelhető a károsítás. Értékes paradicsomállományoknál egyre többen alkalmaznak finom szövésű rovarhálókat is. Ezek megakadályozzák, hogy a poloskák elérjék a fejlődő terméseket, ugyanakkor biztosítják a megfelelő fény- és légáteresztést. Fontos azonban, hogy a hálót még a tömeges betelepedés előtt helyezzük fel, különben a már bent lévő egyedeket zárjuk a növények közé.
A poloskák természetes ellenségei közé tartoznak egyes madarak, pókok, imádkozó sáskák, ragadozó poloskák és parazita fürkészdarazsak. Az utóbbi években Európában egyre nagyobb figyelmet kapott a szamurájdarázs (Trissolcus japonicus), amely az ázsiai márványospoloska petéiben fejlődik. Ez a parányi fürkészdarázs természetes úton képes csökkenteni a kártevő állományát, ezért hosszú távon fontos szerepe lehet a biológiai védekezésben.
A természetes ellenségek azonban önmagukban még nem képesek teljesen megakadályozni a károsítást, különösen akkor, ha a poloskák nagy tömegben jelennek meg. Kiskertekben a vegyszeres védekezés csak indokolt esetben javasolható. A poloskák viszonylag ellenálló rovarok, ezért a permetezések hatékonysága sokszor korlátozott, ráadásul a kezelések a hasznos rovarokat is károsíthatják. A paradicsom érési időszakában különösen figyelni kell arra, hogy csak az adott kultúrában engedélyezett készítményeket használjuk, és maradéktalanul tartsuk be az élelmezés-egészségügyi várakozási időt.
Tartós együttélésre kell felkészülnünk
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a poloskák már a magyar kertek állandó lakóivá váltak. Teljes eltüntetésükre jelenleg nincs lehetőség, de a rendszeres megfigyeléssel, a petecsomók eltávolításával, a kézi gyérítéssel, a rovarhálók alkalmazásával és a természetes ellenségek védelmével jelentősen mérsékelhető a kártételük. A paradicsom továbbra is az egyik legkedveltebb zöldség marad a kiskertekben, de a sikeres termesztéshez ma már hozzátartozik az is, hogy időben felismerjük a poloskák megjelenését. Minél korábban avatkozunk be, annál nagyobb eséllyel őrizhetjük meg a termések minőségét egészen az őszi betakarítás végéig.