Agrárszektor • 2026. július 16. 13:31
Amint arról az Agrárszektor is beszámolt, az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a szabályozást, amely lehetővé teszi a génszerkesztési technikák alkalmazását az európai agrár- és élelmiszeripar fenntarthatóbbá és versenyképesebbé tétele érdekében. De vajon milyen áttörést hozhat mindez a gyümölcs- és gyógynövényfajok tekintetében? A Metszet kérdésére György Zsuzsanna, a MATE Genetika és Biotechnológia Intézet egyetemi tanára válaszolt.
Milyen áttörést hozhatnak az újonnan engedélyezett génszerkesztési technikák a gyümölcs- és gyógynövény-fajok tekintetében?
Az Európai Unió új szabályozási rendszere lehetővé teszi, hogy bizonyos génszerkesztett növényeket a hagyományos nemesítéssel előállított fajtákkal egyenértékűként kezeljenek, ha azokba nem történt idegen gén beépítése. A génszerkesztés módszere lehetővé teszi akár egyetlen nukleotid vagy rövid DNS-szakasz (pl. egy gén részlete) bázis szintű módosítását (szerkesztését). Ez jelentősen felgyorsíthatja a nemesítés folyamatát.
Az új génszerkesztési technikák engedélyezésének és egyszerűsített szabályozásának egyik legnagyobb nyertese várhatóan a gyümölcságazat lesz.
A gyümölcsfajok nemesítése rendkívül lassú folyamat, mivel több éves juvenilis fázissal rendelkeznek. Amennyiben ismerjük az adott kórokozóval szembeni rezisztenciát biztosító gént, illetve valamely fontos tulajdonságot meghatározó gént, a génszerkesztési technológiák alkalmazásával lehetőség nyílik a kívánt fenotípus kialakításáért felelős gén célzott módosítására. Ennek során akár egyetlen vagy néhány nukleotid megváltoztatásával is elérhető a kívánt tulajdonság, miközben a fajta génállományának többi része változatlan marad.
Főként az egy (vagy legfeljebb néhány) gén által meghatározott tulajdonságok javításában rejlik a génszerkesztési technológiák legnagyobb potenciálja, mivel ezek esetében a kívánt fenotípus gyorsan és célzottan alakítható ki. Ilyen tulajdonság lehet például betegségekkel szembeni rezisztencia, a gyümölcshéj vagy a terméshús színe, a magvaválóság vagy a virágzási idő módosítása, amennyiben ismert a kedvező fenotípus kialakításáért felelős génváltozat.
A gyógynövényfajok esetében a génszerkesztési technológiák szintén jelentős potenciállal rendelkeznek, mivel e növények nemesítése általában kevésbé előrehaladott, mint a gyümölcsfajoké.
Számos termesztett gyógynövény fajt csak korlátozott mértékben vontak be nemesítési programokba, és a fajták jelentős része hagyományos szelekció eredménye, ezért a fontos agronómiai és minőségi tulajdonságok javításában a célzott génmódosítás kiemelt szerephez juthat. Különösen nagy jelentősége lehet a másodlagos anyagcseretermékek bioszintézisében szerepet játszó gének módosításának, amely lehetővé teheti az értékes hatóanyagok, például alkaloidok, flavonoidok, terpének vagy illóolaj-komponensek mennyiségének és összetételének célzott alakítását. Akár egy teljes bioszintetikus útvonal finomhangolható, ezáltal növelve a gyógyászatilag értékes vegyületek felhalmozódását és csökkentve az értéktelen vagy akár toxikus anyagok termelődését. Emellett javíthatók a termesztés szempontjából fontos tulajdonságok, például a betegség-ellenállóság vagy a szárazságtűrés. Ezek alapján a gyógynövények esetében a génszerkesztés talán még több lehetőséget rejt, mint a hagyományosan intenzíven nemesített gyümölcsfajoknál.