Az új fajtákat nem GMO-technológiával, hanem a CRISPR-Cas alapú génszerkesztési módszerrel nemesítették indiai kutatók.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Komoly előrelépést tett Kína a génmódosított és génszerkesztett növényfajták engedélyezése terén.
Az új génszerkesztési technikák (NGT-k) páratlan pontosságot kínálnak a növények genetikai állományának módosításában, és a mezőgazdasági gyakorlat forradalmasítását ígérik.
Az ATK kutatójának részvételével megjelent nemzetközi tanulmány a CRISP/Cas génszerkesztő rendszerrel kapcsolatos kihívásokat tekinti át és elemzi.
A szakértők szerint az Európai Unió élelmiszer-biztonsága is függ az új GMO szabályozástól.
Apró szálka nélküli széleskárászfélét tenyésztettek ki kínai biológusok.
-20210929.jpg)
Engedélyezi génszerkesztett haszonnövények kifejlesztését a brit kormány.
Az eljárással egészségesebb és jobb húsminőségű állatokat lehetne tenyészteni.
Kevesebb transz-zsírral, hosszabb eltarthatósággal
Génszerkesztett csirkén dolgoznak brit kutatók.
A finomított cukor kerülése egyre inkább a figyelem középpontjába kerül az egészségtudatos táplálkozásban.
Az agrárexport értéke 7,4 százalékkal mérséklődött, az import lényegében változatlan maradt, így az egyenleg 32 százalékkal gyengült.
A késő ősz és a kora tavasz - amikor a fákon nincs lomb - ezek az ideális időszakai a szabad gyökerű gyümölcsfa oltványok ültetésére.
Érkeznek a támogatói okiratok, jelentős beruházások pörgethetik fel az agráriumot és az élelmiszeripart.
Több olyan évelő növény is van, mely nálunk ugyan egynyári, pedig akár át is teleltethetnénk őket.
