A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A legnagyobb ígéret nem az új tulajdonságok létrehozása, hanem a sebesség és a pontosság.
Az Európai Unió előzetes megállapodást kötött a génszerkesztett növények szabályozásáról.
Az új fajtákat nem GMO-technológiával, hanem a CRISPR-Cas alapú génszerkesztési módszerrel nemesítették indiai kutatók.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Komoly előrelépést tett Kína a génmódosított és génszerkesztett növényfajták engedélyezése terén.
Az új génszerkesztési technikák (NGT-k) páratlan pontosságot kínálnak a növények genetikai állományának módosításában, és a mezőgazdasági gyakorlat forradalmasítását ígérik.
Az ATK kutatójának részvételével megjelent nemzetközi tanulmány a CRISP/Cas génszerkesztő rendszerrel kapcsolatos kihívásokat tekinti át és elemzi.
A szakértők szerint az Európai Unió élelmiszer-biztonsága is függ az új GMO szabályozástól.
Apró szálka nélküli széleskárászfélét tenyésztettek ki kínai biológusok.
-20210929.jpg)
Engedélyezi génszerkesztett haszonnövények kifejlesztését a brit kormány.
Az eljárással egészségesebb és jobb húsminőségű állatokat lehetne tenyészteni.
Kevesebb transz-zsírral, hosszabb eltarthatósággal
Génszerkesztett csirkén dolgoznak brit kutatók.
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
Egyre élesebb a helyzet a magyar mezőgazdaságban, mégis egyre többen választják az agrárpályát.
A fogyasztók egyre inkább figyelnek arra, mit vásárolnak és mit tesznek az asztalra.
Olyan szolgáltatások kerültek veszélybe, amire az egész civilizációnk épül.
Nemcsak drágult a termék az unióban, de a harmadik országokból származó behozatal is drasztikusan megugrott.
