A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Komoly előrelépést tett Kína a génmódosított és génszerkesztett növényfajták engedélyezése terén.
Az új génszerkesztési technikák (NGT-k) páratlan pontosságot kínálnak a növények genetikai állományának módosításában, és a mezőgazdasági gyakorlat forradalmasítását ígérik.
Az ATK kutatójának részvételével megjelent nemzetközi tanulmány a CRISP/Cas génszerkesztő rendszerrel kapcsolatos kihívásokat tekinti át és elemzi.
A szakértők szerint az Európai Unió élelmiszer-biztonsága is függ az új GMO szabályozástól.
Apró szálka nélküli széleskárászfélét tenyésztettek ki kínai biológusok.
-20210929.jpg)
Engedélyezi génszerkesztett haszonnövények kifejlesztését a brit kormány.
Az eljárással egészségesebb és jobb húsminőségű állatokat lehetne tenyészteni.
Kevesebb transz-zsírral, hosszabb eltarthatósággal
Génszerkesztett csirkén dolgoznak brit kutatók.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.