Veres Virág Cintia • 2022. november 4. 06:03
Bár még a mai napig akadnak olyanok, akik a mezőgazdaságot összekötik a kopott, rezgő traktorokkal, a vasvillával és a gumicsizmával, holott az egyik - ha nem a legnagyobb - technológiai fejlődésen keresztülmenő ágazatról van szó. A modernizáció és a precízió szinte már megkerülhetetlen lett, és nem túlzás azt mondani, hogy nagy versenyhátrányban lehet az a termelő, aki nem tud, vagy éppen nem akar nyitni a legújabb technológiák felé. A talaj pedig alapköve a mezőgazdaságnak is, amit szintén érdemes lenne összekötni az új technikákkal. Hogy pontosan miről is beszélünk, az az alábbi cikkünkből kiderül.
A világban kétségtelenül új ipari-technológiai, és főként digitális forradalom zajlik, amelynek egyik jelentős terepe az agrárium. Ha visszatekintünk a mezőgazdasági ipari forradalom fontosabb mérföldköveire, akkor észrevehetjük, hogy a mezőgazdaság elég hamar ráállt a digitalizáció útjára.
Előtérben a környezetvédelem
Kádár Zoltán, az Omya agrárágazatának magyarországi szakmai vezetője szerint komoly előnyre tehetnek szert azok a gazdák, akik merik, tudják alkalmazni a talaj esetében is a modern technológia adta lehetőségeket:
a precíziós gazdálkodás egy fantasztikus segítség lehet a talajok és a környezetünk megóvása szolgálatában. A fejlettebbnél fejlettebb eszközök, melyek real-time információt szolgáltatnak a talaj tömörödöttségéről, humusz-, tápanyag- illetve nedvességtartalmáról, fizikai és kémiai paramétereiről kiegészítve a telepített mérőállomások adataival, óriási lépéselőnyt jelentenek a termelőnek. Ehhez azonban nem csupán okos eszközökre és szoftverekre van szükség, hanem olyan agrár-informatikai szakemberekre, akik kiemelkedő agronómiai és informatikai tudással rendelkeznek. Továbbá fontos az is, hogy ezeket a technikákat egy jól felépített technológiai sorba beillesztve üzemeltetni tudják.
A szakember kifejtette, hogy a piacon számtalan okos eszköz és rendszer beszerezhető a kezdetlegestől egészen az űrtechnológiáig, így mindenki megtalálhatja a saját igényeihez, tudásához a legjobban illeszkedőt. Mindez szép és jó, de felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért éri meg ezeket alkalmazni? Kádár Zoltán, mint fogalmazott, az ilyen rendszerek üzemeltetése csökkenti a termelő kitettségét és kockázatát, valamint jelentősen hozzájárul a termőföld minőségének és értékének a megőrzéséhez. A legkisebb lépés a precízebb munka irányában óriási eredményt hozhat a talaj, illetve a környezetvédelem területén is. Ami pedig szintén jó hírrel szolgálhat, hogy ennek a jövőben nemcsak ökológiai, hanem jelentős gazdasági előnyeit is élvezhetik a gazdák - például a legújabb támogatási irányzatokat.
Ideje tiszta vizet tenni a pohárba
A talajok felturbózásáról sokat olvashattunk már, nemrégiben lapunk is írt róla. Le kell szögezni, hogy tulajdonképpen egy létező jelenségről van szó, de nem minden úgy van, ahogyan azt sokan gondolnák.
A talajok felturbózásának eszköze az esetek nagy részében nem egy termék, hanem egy technológiai sor, a beavatkozások alapját pedig minden esetben egy részletes talajvizsgálati eredmény kiértékelése kell, hogy képezze. Csak és kizárólag ez alapján tudjuk felelősen meghatározni a célt, felállítani a technológiát és kiválasztani a megfelelő termékeket. A talaj „doppingolásának” első lépése a megfelelő, semleges közeli pH beállítása. Ezt követi a talajtípusnak megfelelő kalcium/magnézium-arány kialakítása
- hangsúlyozta Kádár Zoltán.
A piacon egyébként számtalan termék elérhető, amik ezeknek a céloknak a megvalósítását szolgálják. Ezen kívül érdemes független szakember tanácsát kérni a tervezéshez. Ezek után jöhetnek a különböző kémiai és biológiai készítmények az úgynevezett finomhangolás érdekében. A szakember még egy fontos dologra felhívta a figyelmet:
Nincs olyan műtrágya, mely kompenzálni tudná az alacsony pH okozta tápanyaghasznosulási deficitet. A túl magas pH észszerű csökkentése, a szikesek nátriumtartalmának kicserélése kalcium-szulfát alkalmazásával, vagy a savanyú talajok meszezése az első lépés ebben az irányban.
A kedvezőtlen pH-viszonyok mellett a baktériumok, valamint a műtrágyák hatásfoka messze elmarad az optimálistól, és az ilyen talajok vízháztartása is kedvezőtlen. Az uralkodó talajviszonyoknak megfelelő műtrágya-kombinációk, valamint a talaj kémiai paramétereihez illeszkedő kijuttatási időpontok megválasztása a termőtalaj tulajdonságait is jelentősen befolyásolja.