Ezek a trükkök tényleg működnek: így turbózzák fel a talajt a profi gazdák

Veres Virág Cintia
A talajok elengedhetetlenek az élőlények, így az emberek számára is. Gondoljunk csak bele, hogy milyen következményei lehetnének annak, ha nem tudnánk növényeket termeszteni és állatokat tartani. A talaj fontossága megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor méltatlanul kevés szó esik róla. Nincs mese, az elcsépelt szavakkal, mantrákkal fel kell hagynunk. Az már nem lehet nagy újdonság senkinek sem, hogy morzsalékos, jó vízháztartással és humusztartalommal rendelkező, nem tömörödött, semleges pH az ideális a talajoknak. Most pedig itt az ideje, hogy ezekkel a bizonyos mantrákkal „szakítsunk”, és a dolgok mélyére ássunk.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Arról már jóval kevesebb szó esik, hogy a talajok minőségét nagymértékben meghatározza a fizikai félesége, ami a homok-vályog-agyag arányát jelenti. Ez a paraméter adott, változtatni rajta a szokásos agrotechnikai módszerekkel pedig nem lehet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Minden termelőnek arra kell törekedni, hogy a talajaira jellemző fizikai féleségnek megfelelően a legtöbbet hozza ki belőle talajtani és termelési szempontból egyaránt. Az egyik legfontosabb feladat minden talajon a humusztartalom/szerves anyag megőrzése, illetve visszapótlása. A szervesanyag tartalom jelentős hatással van a vízháztartásra, a tömörödöttségre, a tápanyag-szolgáltató képességre, a pH-ra és a talajéletre is. A magasabb humusztartalommal rendelkező talajok esetében egy rosszul megválasztott, rossz időben elvégzett munkafolyamat következtében több szerves anyagot “égetünk el”, mint amennyit egy gyenge ellátottságú talaj valaha tartalmazott. A negatív hatás csak később jelentkezik, de, ha egyszer elrontottuk, az eredeti állapot csak nagyon lassan tudjuk visszaállítani

- fogalmazott Kádár Zoltán, az Omya agrárágazatának magyarországi szakmai vezetője.

EZ IS ÉRDEKELHET

A szakember kiemelte, hogy érdemes megvizsgálni azt is, hogy a bedolgozott szerves-anyag erőltetett lebontásából származó tápanyag ér-e annyit, mint a talajszerkezetre gyakorolt esetleges negatív hatás. A másik nagyon fontos feladat pedig az, hogy az üresen maradt talajfelszín mielőbbi takarják. Itt viszont nem arra kell gondolni, hogy szármaradványokkal vagy szalmával kell takarni, hiszen lássuk be, az nagyüzemi körülmények között tulajdonképpen kivitelezhetetlen. A lényeg az, hogy valamilyen másodvetést, zöldtrágyát alkalmazzunk ott, ahol ez ésszerűen kivitelezhető.

A műtrágya hatalma

Nem túlzás azt mondani, hogy műtrágyák alkalmazása nélkül a mai elvárások szintjén egyszerűen nem lehetne termelni, ugyanakkor a műtrágyák tápanyagainak felvétele rendkívüli módon függ a talaj pH-tól. Az alacsony, 6,5 alatti pH - ami Magyarországon a legjellemzőbb - ugyanúgy hátrányos a talajéletre és a tápanyagfelvételre, mint a 7,5 feletti. Kezelése a megfelelő oldódási paraméterekkel rendelkező CaCO3, illetve (6,0 pH felett) CaSO4 alkalmazásával hatékonyan megoldható. A három alapvető technológia alkalmazásával máris sokat tettünk a talajaink érdekében, ráadásul anélkül, hogy lelkiismeret-furdalásunkat enyhítenénk a piacon kapható „csodaszerek” vásárlásával és alkalmazásával.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontosnak tartom elmondani, hogy a talajok védelme nem csak az agrárium dolga, minden embernek kötelessége tenni érte. Azok, akik közvetlenül nem kapcsolódnak az agráriumhoz, azzal tehetik a legtöbbet, hogy ésszerűsítik a felhasználást és a fogyasztást az élet minden terén

- emelte ki Kádár Zoltán.

Ne legyenek illúzióink

El lehet mondani, hogy minden beavatkozás, mely során bolygatják a talajt, valamilyen mértékben rombolja a talaj szerkezetét, tápanyagtartalmát és ökoszisztémáját is. Ugyanakkor ne felejtsük el azt sem, hogy talajművelés nélkül nem tudunk megfelelő mennyiségű takarmányt és/vagy élelmiszert előállítani. A szakember kérdésünkre elmondta, hogyha pusztán a talaj szempontjából vizsgáljuk a különböző munkafolyamatokat, akkor arra a konklúzióra jutunk, hogy minden olyan talajmunka, melynek következtében hosszabb ideig csupasz talajfelszín marad hátra, jelentős kárt okozhat a humusztartalomban, a baktérium-flórában és a vízháztartásban, ezáltal a termőképességben is. Ezzel a gondolatmenettel nem a szántás mellett vagy ellen foglalunk állást, pusztán a talajreakciót tárgyaljuk a különböző technológiai beavatkozásokkal szemben. Ezek a változások hosszú távon meghatározzák a talaj szerkezetét, a pH-t és az adott tábla értékét.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kulcs a „hosszabb időben” rejlik. Minden talajmunkát le kell zárni, a felszín növényborítottságát mielőbb biztosítani szükséges, valamint az alapművelést és a vetést időben minél közelebb kell hozni egymáshoz. A sor azonban itt nem ért véget! A munkafolyamatok időzítése ugyanis szintén óriási szerepet játszik a talajok védelmében. Egy vizes talajon elvégzett munkálat vagy éveken át azonos mélységben járatott talajművelő eszköz által okozott tömörödés is jelentős károkat okozhat. És itt még nem is beszéltünk a különböző kémiai anyagok, például vegyszerek, műtrágyák közvetett negatív hatásáról.

Nem ülhetünk ölbe tett kézzel

Megint csak azt mondom, hogy ne legyenek illúzióink. Az öntözésen kívül nincsen olyan technológia, ami az idei évben az ország egyes részein leesett 75-110 mm csapadékot ki tudná egészíteni. Kultúrnövényeinknek 300-600 liter vízre van szüksége 1 kg szárazanyag előállításához. Gondoljunk csak bele, hogy egy négyzetméteren hány kilogramm kukorica-szárazanyag terem. Az idei évben lehullott csapadékmennyiség semmilyen talajművelési eljárással kombinálva sem képes ezt a mennyiséget biztosítani, főleg nem úgy, hogy az előző év is csapadék-deficites volt. Természetesen ilyenkor sem ülhetünk ölbe tett kézzel. Nincs mese, az aszályra fel kell készülni. Azt még nem tudjuk, hogy mikor, de szinte biztos, hogy az idei aszály meg fog ismétlődni

- vélekedett Kádár Zoltán.

EZ IS ÉRDEKELHET

Továbbá ki kell emelni, hogy az országba beérkező víz „itthon tartása” elengedhetetlen a magyar agrárium jövője szempontjából, még akkor is, ha a termesztett kultúrák köre átalakul. A megvalósítása azonban nem termelői hatáskör, hanem a szakmai szervezetek és a mindenkori politika sürgős feladata lenne.

Óriási gödörben a magyar mezőgazdaság is, de van kiút

A jelenlegi (és valószínűleg a jövőben is) magas alapanyagárak az agrárium minden ágazatának nagy gondot jelentenek. Kérdés, hogy vajon mit és hogyan tehetnek a gazdák annak érdekében, hogy elegendő és megfelelő tápanyagot tudjanak biztosítani a növényeiknek? A szakember, mint fogalmazott, számtalan kollégával egyetértenek abban, hogy az agráriumra jellemző tápanyag-utánpótlási gyakorlat jelen formájában nem fenntartható.

A világban zajló események, ha elfogadjuk, ha nem, a magyar gazdákra is hatással vannak. A gázellátás körüli nehézségek veszélybe sodorták a N-műtrágya előállítást egész Európában, az árak az egekben, az ellátás pedig akadozik. Ilyen körülmények között kiszámíthatóan és biztonságosan termelni csak úgy lehet, ha alternatív technológiákat alkalmazunk. Az egyik ilyen lehetőség a fehérjenövények előveteményként alkalmazása. Ezen növények gyökerén fejlődő N-kötő baktérium-kultúrák a levegőből megkötik a nitrogént, amit aztán a következő kultúra is jól hasznosít.

Az eljárás ugyan sokkal munkaigényesebb, mint műtrágyát vásárolni és kiszórni, de számtalan előnye van:

  • természetes módon javítja a talaj szerkezetét,
  • jelentős nitrogén-forrás,
  • kezeli a vízháztartást,
  • fedi a talajt a nyári időszakban
  • és a szárat bedolgozva számottevő mennyiségű egyéb makró és mikroelemet is szolgáltat.
EZ IS ÉRDEKELHET

Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a fehérje-elővetemény nem mindenhol és nem mindig alkalmazható. Alternatív források lehetnének még a konzervipari/élelmiszeripari melléktermékek, valamint a különböző forrásból származó szennyvíziszapban rejlő tápanyagok. Utóbbiban elsősorban foszfor, de más hasznos tápanyagok is megtalálhatóak. A szakember úgy véli, hogy a tápanyagforrásként való alkalmazása egyelőre kiaknázatlan, pedig nagy a potenciál benne, amit érdemes lenne kihasználni.

Elengedhetetlennek tartom, hogy az éves tápanyag-utánpótlás terv kialakításánál a rendelkezésre álló talajvizsgálati eredmények alapján dolgozzunk. Ily módon jelentős költséget tudunk megtakarítani. A nitrogén, foszfor és kálium mellé tudatosan terveznünk kell a kalcium,- magnézium -és kénutánpótlást is. Ezekkel az anyagokkal jelentősen javíthatjuk a talajaink pH-ját, szerkezetét, tápanyagszolgáltató képességét, valamint a műtrágyák hasznosulását.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?