Berla Attila • 2025. május 14. 06:01
2025 tavaszán a magyar gyümölcstermesztés szinte példátlan kihívásokkal nézett szembe. Az április és május eleji fagyhullámok olyan mértékű károkat okoztak, amelyek évtizedes viszonylatban is kiemelkedően súlyosnak számítanak. A legrosszabbul érintett gyümölcsfajták közé tartozik az őszibarack, a kajszi, a cseresznye, de a szilva, meggy és alma esetében is jelentős terméskieséssel kell számolni. Az ország gyümölcstermesztő vidékeinek mintegy 90%-át érintette az áprilisi fagykár. A május 10-i fagy pedig a gazdák minden előzetes felkészülése ellenére sok ültetvényben teljes pusztítást végzett. A legsúlyosabb probléma pedig az, hogy a gazdáknak akár 12–15 hónapig is ki kell tartaniuk minden bevétel nélkül, miközben a fenntartási költségek továbbra is fennállnak – fogalmazott az Agrárszektornak Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.
Az idei kár mértéke sok esetben elérte a 80–90%-ot, különösen a korai virágzású gyümölcsfajok – kajszi, őszibarack, cseresznye – esetében, de a kései fajták is csak lokálisan úszták meg.
Apáti szerint különösen súlyos a helyzet a keleti megyékben, ahol május elején újabb fagyhullám pusztított el gyümölcskezdeményeket. A gyümölcstermesztés stabilitását ezzel a termelés kiszámíthatatlansága, a hektikus időjárás és az ezekkel járó anyagi veszteségek is súlyosan fenyegetik.
Most azt látjuk, hogy kajszibarackban, őszibarackban, cseresznyében, szilvában a termés 80–90%-a odaveszett. Valamivel jobb lesz valószínűleg az alma, meggy, de ott is nagyok a károk. A magyar gyümölcstermés, háromnegyede teljesen kiesett
– foglalta össze a helyzetet az agrárszektornak Apáti Ferenc.
Óriási lehet a bevételkiesés
Sok termelő nem részleges, hanem teljes terméskieséssel néz szembe, ami a gazdaságok számára gyakorlatilag nullához közelítő árbevételt jelent az idei szezonra. A legsúlyosabb probléma pedig az, hogy a gazdáknak akár 12–15 hónapig is ki kell tartaniuk minden bevétel nélkül, miközben a fenntartási költségek – metszés, növényvédelem, gépesítés – továbbra is fennállnak.
A legsúlyosabban érintett fajok között az őszibarack különösen kiemelkedik, hiszen termelését már az elmúlt években is komoly nehézségek terhelték. A termőterület 2010 óta folyamatosan csökken, 2025-ben már csak 2 390 hektáron folyik őszibaracktermesztés, ami az elmúlt 15 év során a felére esett vissza. Az egyik fő ok az őszibarack rendkívül magas munkaerőigénye, különösen olyan munkaműveleteknél, mint a metszés, termésritkítás és szedés. Ezt súlyosbítja a hosszú évek óta tartó munkaerőhiány. Az elmúlt évtized gyakori tavaszi fagykárai szintén aláásták a termelés biztonságát, így a hozam évről évre egyre kiszámíthatatlanabbá vált.
A 2025-ös év ennek a negatív trendnek a csúcspontját jelenti: a tavalyi, mintegy 26 ezer tonnás terméshez képest idén csupán 5–8 ezer tonnás betakarítással lehet számolni. Az országos termés alakulását még befolyásolhatja az időjárás jövőbeni alakulása, de ha további káros hatások – például viharok, jég, aszály – is érik az ültetvényeket, akkor még ez az alacsony szám is csökkenhet.
Ez az elmúlt 25 év legsúlyosabb terméskiesése. Mindegy, hogy korszerű vagy hagyományos az ültetvény, hogy milyen a kondíciója, vagy milyen a fagyvédekezés szintje. Idén nem volt esély
– mondta Apáti Ferenc.
A fajtaalkalmazkodás hiánya is súlyosbítja a helyzetet. A magyar gyümölcstermesztők zöme külföldi fajtákkal dolgozik, amelyek nem a Kárpát-medencei klímára lettek nemesítve. Ez a gyakorlat hosszú távon tovább növeli a kiszolgáltatottságot. A FruitVeb elnöke szerint az elmúlt két évtizedben a hazai gyümölcskutató állomások a lét szélére jutottak financiális nehézségek okán, és nincsenek Magyarországon 20–25 éve érdemi fajtaadaptációs kísérletek. Ez most visszaüt, mert nem tudjuk, hogy melyek azok a fajták, amelyek jobban, és melyek, amelyek rosszabbul tolerálják ezt a klímát – hívta fel a figyelmet Apáti Ferenc.
Mi lesz így a jövőben?
A szakember elmondta, hogy rövid távon elengedhetetlen a célzott segítség, amely segíti a termelőket az előttük álló bevételmentes időszak átvészelésében. Hosszú távon azonban teljes szemléletváltásra lenne szükség a gyümölcstermesztésben, nemcsak a termelési gyakorlatban, de a kutatási és fajtanemesítési háttér újraépítésében is.
Most nagyon sok elkeseredett gyümölcstermesztő van, mert túl kellene élni majdnem másfél évet, jövő nyárig, őszig, mire jön a következő árbevétel. Mondjuk azt túléljük, de ha a következő év is ilyen lesz, akkor padlót fogtunk. Ha a klíma hosszú távon nagyon ebbe az irányba akar menni, akkor nagyon nagy a baj, és megmondom őszintén, egyelőre hosszú távon ennek a helyzetnek nem látom a megoldását.