Kovács Nóra • 2025. július 2. 06:01
A hazai gyümölcs- és zöldségtermesztés rendkívüli nyomás alá került: a három hete tartó hőség, az extrém UV-sugárzás és az országos csapadékhiány miatt a gyümölcsfák sok helyen már nem a terméshozásra, hanem a puszta túlélésre koncentrálnak - tudta meg az Agrárszektor a FruitVeB-től. Kiemelték, azokon az ültetvényeken, ahol nincs lehetőség öntözésre és árnyékolásra, a gyümölcsök mérete csökken, felületük megég és végül csak ipari feldolgozásra lesznek alkalmasak, jelentős károkat okozva ezzel a gazdáknak. A szabadföldi zöldségtermesztés hosszú távon már csak teljes öntözés mellett képzelhető el itthon, a frisspiaci gyümölcstermesztésben pedig nincs más út, a termelőknek egyszerre kell védekezniük a jégeső, az aszály és a fagy ellen. Több zöldség- és gyümölcsfaj - például brokkoli, karfiol, málna vagy fekete ribiszke - a klímaváltozás miatt mára gyakorlatilag eltűnt a hazai termelésből.
Hiába vonult át Magyarország felett két hidegfront is az elmúlt egy hétben, jelentős csapadék sehol sem volt. Összességében rendkívüli szárazság tombol hazánkban, az elmúlt 30 napban a középső országrészben és a Dunántúl délkeleti felén mindössze 1-4 mm, néhol viszont egyáltalán semmi nem esett. Csak az Alpokalján és foltokban a keleti országrészben mérhettünk 20 mm-t meghaladó mennyiséget - közölte az Agrárszektorral a FruitVeB. Hozzátették, ez mindenhol jóval kevesebb az ilyenkor szokásos mennyiségnél, a hiány jellemzően 40 és 70 mm közötti. A felső egy méteres talajréteg hazánk túlnyomó részén kritikusan száraz, ez alól csak az északnyugati országrész a kivétel, a nedvességtartalom a felszín közelében a 20%-ot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, és a középső és mélyebb talajrétegekben is 30% alatt marad. A felső egy méteres rétegből 100-140 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest.
2022-ben ezek a számok hasonlóak voltak a keleti országrészben, a Dunántúlon, főként délnyugaton azonban jóval több nedvességet tartalmazott akkor a talaj. Az Alföldön a mezőgazdasági aszály tovább fokozódott az elmúlt egy héten, a súlyos aszály jelei egyre nagyobb területen figyelhetők meg. A hőmérséklet június második felében összességében 2-4 fokkal haladta meg a sokéves átlagot
- hangsúlyozta a szervezet.
A túlélésért küzdenek a gyümölcsfák itthon
A három hete tartó hőség messze van attól az optimális környezeti feltételektől, melyet a Magyarországon termesztett gyümölcsfajok igényelnek. Ilyen körülmények között nehezen várható el a gyümölcsfáktól, hogy a terméshozásra koncentráljanak, hiszen a nagy meleg miatt a túlélésért küzdenek. Azokban az ültetvényekben, ahol nem tudnak megfelelően öntözni és árnyékolni, biztos a gyümölcsök méretének csökkenése, és a gyümölcsök felületének napégése is jelentős károkat okoz: az extrém meleg, az extrém UV sugárzás és a vízhiány szövetelhaláshoz vezet, a károsodott gyümölcs pedig vagy lehullik vagy beérik, de a végén csak ipari feldolgozásra lesz alkalmas, jelentős károkat okozva ezzel a gazdáknak - emelte ki lapunknak a FruitVeB.
A jelen helyzetben kulcsfontosságú, hogy az ültetvények öntözéshez jussanak, amely csak úgy történhet, ha könnyítenek az engedélyezési folyamatokon, különben könnyen elveszíthetjük ültetvényeink nagy részét a klímaváltozás miatt.
Szenvednek a zöldségek a földeken
A hajtatott zöldségtermesztés egész jól tud alkalmazkodni az időjárási hatásokhoz, de a szabadföldi zöldségtermesztésben védtelenek vagyunk. Itt leginkább a csapadékhiányos időszakok jelentenek gondot, ezért szabadföldi zöldségtermesztést a jövőben csak 100 százalékban öntözött körülmények között tudunk elképzelni. A kedvezőtlen időjárási hatásai talajművelési módszerváltással - például kevesebb szántással, a talaj kisebb mértékű bolygatásával -, technológiai változtatásokkal, öntözéssel, és alaposan átgondolt termesztési tervvel mérsékelhetők. Ugyanakkor a szélsőséges időjárás kimondottan érzékenyen érint egyes fajtákat, salátaféleségeket, bizonyos káposztaféléket, ez abból is látszik, hogy júliusi-augusztusi karfiol, brokkoli már nincs is Magyarországon - tudatta lapunkkal a terméktanács.
A 70-80 napos érési idejű zöldségek esetén a termelők éppen ezért tudatosan terveznek, és nem erre az időszakra időzítik, hanem áthelyezik a termesztési időszakot az érzékenyebb, 70-80 napos érési idejű zöldségek esetében: a brokkolit például többnyire már szeptemberben vetik és októberre érik be itthon. A 120-150 naposoknál ezt már nehezebb megoldani, így a vöröshagymánál, gyökérzöldségeknél, paprikaféléknél komolyabb gondot okozhat.
Több faj termelése szinte teljesen megszűnt hazánkban
A FruitVeB szerint, az egyértelműen látszik, hogy a klímát egyre nehezebben bírják egyes saláta- és káposztafélék (brokkoli, karfiol, kínai kel), de gyümölcsökben is találunk a klímát nem vagy rosszul viselő fajokat (málna, szeder, fekete ribiszke, köszméte), melyek termesztése gyakorlatilag megszűnt mára hazánkban. A tavaszi fagykárok a kajszi- és őszibarackban jelentenek legnagyobb fenyegetést, de a fagykáros években a terméskiesést a piac egészen jól „tolerálta” az árak emelkedésével.
Nincs más út
A frisspiaci gyümölcstermesztésben nincs más út, mint mindhárom jelentős kárnem ellen egyszerre védeni az ültetvényt: vagyis öntözött, jéghálóval takart, fagyvédelmi technológiával ellátott, és művelési rendszerét tekintve intenzív, szuperintenzív ültetvények lehetnek csak versenyképesek. Az ipari gyümölcs (feldolgozóipari alapanyag) termelése a jégháló többlet beruházási költségét általában nem bírja el, de itt is öntözött, és valamilyen fokon fagyvédett ültetvényekben kell gondolkodnunk - hívta fel a figyelmet a szervezet.
Összességében elmondható tehát, hogy a megfelelő termelési körülményekre kell helyezni a hangsúlyt, hiszen úgy majdnem bármit tudunk versenyképesen termelni. Azt viszont látni kell, hogy mindezek megteremtésének óriási lett a tőkeigénye. A többszörös tőkével létrehozott kultúrákban pedig hatványozottan nő a szaktudásigény, mivel ez az óriási tőke csak akkor térül meg, ha sokkal magasabb fajlagos hozamokat „csavarunk ki” a növényből, mint 20-30 évvel ezelőtt
- tájékoztattak. Kiemelték, hosszabb távon az adaptáció a legfontosabb, mivel a klímaváltozás hatásait visszafordítani nem tudjuk, vagy ha igen, akkor az csak egy nagyon lassú, több évtizedes folyamat keretében lehetséges, ám addig egy gazda vagy egy ágazat már rég tönkremegy.
Milyen árakra készülhetünk?
Várhatóan az idei évben eleve jobb értékesítési árakat és kedvező piaci helyzetet fog előidézni az, hogy a nagy gyümölcstermelő Lengyelországot, és több más velünk szomszédos országot is súlyos fagy sújtott tavasszal, amire most rátesz egy lapáttal a kánikula - közölte a FruitVeB. A térségbeli kiesés nyomán - akárcsak a meggynél - a hazai termés jelentős része mehet külföldre, ami meg itthon marad annak “valószínűleg magasabb ára lesz, mint az előző szezonban”.