Farkas Alexandra • 2025. augusztus 17. 12:27
Sokan még nem gondolnak rá, pedig a termények hűtése az egyik legegyszerűbb módja lehetne a toxinképződés és a kártevők megfékezésének. Dr. Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke szerint a hűtéshez szükséges technológia annyira alapvető kellene legyen, hogy annak megléte nélkül tároló beruházást nem is engedne megvalósítani.
Bár a hazai gyakorlatban még csak kevesen élnek vele, a termény +15 °C-ra, de inkább +13 °C-ra való lehűtése komoly előnyöket hozhat a tárolás során. Az egyik ilyen, hogy ezen a hőmérsékleten a mikroszkopikus gombák szaporodása leáll, mindez pedig azért igazán érdekes, mert bár az aratáskori toxinszint benne marad a terményben, annak mennyisége nem nő tovább – magyarázta lapunknak Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságának elnöke.
Hozzátette: régebbi személyes tapasztalatai szerint a hűtés nélkül tárolt terményben a DON toxin szintje 3-4 hónap alatt, az aflatoxin szintje pedig két hónap alatt képes megduplázódni. Ezek alapján tehát számára magától értetődővé vált, hogy a hűtve tárolás az egészséges élelmiszer előállításának alapvető eleme kellene legyen.
A technológia további előnye, hogy +15°C alatt a petékből nem kelnek ki a zsizsikhez hasonló raktári kártevők, a hűtve tárolás mellett tehát az ellenük való vegyszeres gázosítással történő védekezést is meg lehet spórolni.
A tavalyi költséggel számolva 250 forintra jött ki egy tonna termény lehűtése az említett hőfokra. Ehhez képest tavalyi árakon a gázosítás ára 260–270 forint volt tonnánként, az egyes terményeknél szükséges tasakos gázosítás ára pedig ennél még magasabb volt, tonnánként 320 forintra jött ki. Ha ezeket vesszük, tulajdonképpen egy gázosítás árán le tudtam hűteni a terményt. Azt azonban minden termelő tudja, hogy ha a búzát eltesszük következő év április-májusra, akkor ott akár három gázosításra is szükség lehet a folyamatos rovarkártétel miatt
– mutatott rá Gergácz Zoltán, majd hozzátette: ha nem kell gázosítani, az nemcsak a költségek szempontjából előnyös, hanem azért is, mert ezzel elkerülhető a magok vegyszerrel való szennyezése, ami közelebb vihet minket az egészségesebb takarmányhoz és élelmiszerhez.
Amikor takarmányosként dolgoztam, a kétszer gázosított árpatételt le is kellett tiltanom a takarmányból, mert a foszfor-hidrogén nevű hatóanyag szintje meghaladta a sertéseknél előírt határértéket. És ha ez így volt, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon mi temérdek vegyszermaradékot eszünk meg a kenyérben, ha a búza, amiből készült, háromszor vagy négyszer van gázosítva. Ennek ismeretében nem csoda, hogy Németországban már 40 százalék körül alakul a hűtött tárolás aránya, miközben ez az arány becslésem szerint itthon még elenyésző.
A szakember lapunknak arról is beszélt, hogy hogyan működik a hűtés technológiai része. Mint mondta, ehhez +5 °C-os levegőt fújnak be nagy teljesítményű, tengelyen mozgatható légkondicionáló gépeken keresztül a toronyba, a gép alatt pedig mindig „folyik el” a levegőből kivett páratartalom. Ily módon egy 1 500 tonnás tornyot alapesetben a levegő belső keringtetésével körülbelül 7–10 nap alatt tudnak lehűteni, ez az idő azonban lecsökkenhet, ha már akkor megkezdik a hűtést, amikor a torony még csak egyharmadig van feltöltve.
Eleinte tartottunk tőle, hogy a torony a tikkasztó hőségben mennyire fog visszamelegedni. A paláston és a tetőnél, ahol közel volt a fém, ott ténylegesen tapasztaltunk is visszamelegedést, de egyébként a toronyban tartott termény egészen jól tartotta a +15 °C-ot. Mindössze egy torony volt, amire szeptemberben rá kellett hűteni, miután júniusban egy korai betakarítású árpát hűtöttünk benne.
Gergácz Zoltán lapunknak arról is beszélt, hogy a hűtve tárolás nemcsak a toxinok és kártevők elleni védekezésben válik be, hanem a csírázóképesség megőrzésében is.
Ez különösen a sörárpa esetében fontos, ahol a malátagyártás alapfeltétele az egyöntetű és erőteljes csírázás. Mint fogalmazott, ez a pozitív hatás számára is csak tavaly vált egyértelművé, amikor a +14 °C-on tartott sörárpa még hónapokkal később, februárban is gyönyörűen, 99 százalékban csírázott.
Fentieken túl pozitív tapasztalataik vannak az olajos magvakkal is. Korábban például állandó küzdelmet jelentettek számukra a raktári kártevők, főként a zsizsik, a napraforgó és a repce pedig hajlamos volt bemelegedni. A tárolóban ugyanis kis párás gócok alakultak ki, amelyekből könnyen kialakulhattak túlmelegedett, romlásnak induló részek. Épp ezért a gazdák rendszeresen mérik is a hőmérsékletet, hogy időben észlelni tudják az ilyen meleg gócokat. Náluk azonban ez is megszűnt: a hűtés egyenletesen tartja a kívánt hőfokot, és ahogy beteszik a terményt, úgy veszik ki. (x)
Fotó: Dr. Gergácz Zoltán