Berla Attila • 2025. október 3. 13:29
A szabolcsi földek évszázados hagyományokkal bíró munkahelyszínként szolgálnak, ahol a gazdálkodás nem csupán termelés, hanem a térség lakóinak gyakorlatilag életforma. A régió mezőgazdasági sokszínűsége mellett egy különleges kultúra évtizedek óta meghatározza a közösség mindennapjait, ez pedig a dohány. A vetőmag elültetésétől a palánták nevelésén át a betakarításig és szárításig ez egy olyan folyamat, amely hónapokon keresztül tartó figyelmet igényel. Ez a növény sokak számára megélhetést, a falvaknak pedig gazdasági erőt jelent, miközben termesztése az egyik legmunkaigényesebb feladat, amit a magyar agráriumban ismernek.
Magyarországon jelenleg körülbelül 2500 hektáron termelnek dohányt és ennek 80 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található. Idehaza a Virginia dohány a legnépszerűbb, hiszen a területek 85 százalékán ez a fajta található meg. A termesztés folyamata apró magokkal indul, amelyek szabad szemmel alig láthatók. Ezeket a vetőmagokat speciális eljárással teszik vethetővé, majd vízkultúrás fóliasátrakban nevelik a palántákat. A gondoskodás heteken át tart, szabályozott vízellátás, megfelelő hőmérséklet és állandó felügyelet szükséges ahhoz, hogy a növények elég erősek legyenek a szabadföldi ültetéshez. Mire elérik a 8–10 hetes kort, már készen állnak arra, hogy kikerüljenek a szántóföldre. Ekkor kezdődik az igazi kihívás, hiszen minden egyes palánta sorsa a következő hónapok időjárásán, a gondos munkán és a védekezés hatékonyságán múlik.
A dohány a legérzékenyebb kultúrák közé tartozik
A tavaszi fagyok komoly károkat okozhatnak, de a nyári aszály és a különböző kártevők is állandó veszélyt jelentenek. A gazdáknak szinte minden nap jelen kell lenniük a földeken, hiszen permetezni és ellenőrizni kell a növények állapotát. Nem mellesleg a dohány elég vízigényes növény, amit öntözött körülmények nélkül szinte nem is lehet termeszteni. Mindez óriási odafigyelést igényel, és közel lehetetlen gépesíteni. Nem véletlen, hogy a helyi szakemberek generációkon keresztül adták át egymásnak a termesztés apró titkait.
A palántától a szárításig minden mozzanat emberi kezekhez kötött
– mondja Kocsis Miklós a Fejértó Szövetkezet ügyvezetője, aki szerint kevés olyan növény van, amely ennyire igényli az állandó figyelmet.
A betakarítás még a termesztésnél is nehezebb feladat. A dohány leveleit ugyanis nem lehet egyszerre leszedni, hanem ütemezetten, alulról felfelé haladva kell begyűjteni. Az alsó levelek szedése után hetek telnek el, mire a felsőbb részek is beérnek, így a betakarítás hosszú, gyakran hónapokig tartó folyamat. Minden egyes levélhez emberi kéz szükséges, és itt sem lehet nagy gépekre támaszkodni. Ezért a dohány a szezon idején rengeteg munkalehetőséget biztosít a helyieknek, hiszen egyszerre több tucat ember dolgozik a földeken, nap mint nap. A betakarítás még a napokban is zajlik a földeken, de a termelőknek komoly félelmeik vannak, hiszen, ha fagy éri a leveleket akkor az jelentős károkat okozhat bennük, hiszen Ófehértóra a dohány Kubából érkezik és rendkívül érzékeny a fagyra.
A betakarítás után sem áll meg az élet
A leszedett levelek a szárítópajtákba kerülnek, ahol különleges körülmények között érlelik őket. Vannak fajták, amelyek természetes szellőzéssel, napfény segítségével száradnak, míg mások irányított hőmérsékleten, gáz vagy villamos energia felhasználásával érnek. Egy hét alatt a levelek zöldből aranysárgává válnak. Ezt követi a válogatás és az osztályozás, amelynek során szigorú szabályok alapján, húsz minőségi kategóriába sorolják a leveleket. A folyamat minden részletét ellenőrzik, hiszen csak a megfelelő állapotú, hibátlan dohány kerülhet a további feldolgozásba.
A dohány gazdasági szerepe a szabolcsi falvakban kulcsfontosságú. Egy-egy gazdaságban állandóan harminc-negyven ember dolgozik, de a betakarítás idején a munkaerő-igény akár megduplázódik. Ez azt jelenti, hogy a termesztés sok családnak biztosít jövedelmet, a kifizetett bérek pedig a helyi közösségben hasznosulnak. A boltokban, szolgáltatásokban, helyi vállalkozásoknál mind érződik a dohánytermesztésből származó pénz jelenléte. A gazdák szerint emiatt a növény nem csupán agrártermék, hanem a települések egyik gazdasági motorja is.
A szezonban 80–100 ember dolgozik nálunk nap mint nap, és ez a falu életében is óriási jelentőségű
– fogalmazott a dohánytermelő.
Az ágazat azonban egyre több nehézséggel küzd, hiszen bérek és az energiaárak emelkedése, a munkaerőhiány, valamint az uniós agrárpolitika változásai mind komoly kihívást jelentenek. A gazdák ma már egyre kiszámíthatatlanabb környezetben dolgoznak, és sokszor attól tartanak, hogy az adórendszer átalakulása veszélybe sodorhatja a termelést.