Nagy Z. Róbert • 2025. október 28. 06:03
Az utóbbi évek időjárási anomáliái lassan éghajlati változás szintjére emelkednek. A hosszan tartó forró nyári aszály után évek óta enyhe telek következnek, a jelenben csapadék bő ősz-tél közepette február 11-én Békéscsabán még +10 fok volt a hőmérséklet, másnap -12,5 fok. A növénytermesztés, de különösen a gyümölcskertészet szempontjából fontos meteorológiai állapotról van szó, melynek a biológiai életközösségek rendszerének felbomlása az egyik következménye.
A növényi kórokozók és állati kártevők nemzedékváltásának megszaporodása mellett az áttelelési feltételek számukra kedvezőbbekké váltak. Az almamolynak régebben volt, hogy egy évben a harmadik nemzedéke is megjelent, most már ezmindig károsít, és van hogy a negyedik is megjelenik - mondta Sicz György gazdálkodó. Az állati kártevők esetében ehhez még hozzájárul a pete-lárva-báb és imágó gyérítő énekes madár állomány életkörülményeinek kedvezőtlen változása és a madárvédelem hiányosságai. Ez a probléma fokozott gondot jelent a kiskertekben, ahol a tenyészidőszakban korlátozott, vagy nulla a kémiai növényvédelem. És az agrometeorológiai állomások megszűntetése sem segíti az előrejelzést.
A fák mélynyugalma is megsínyli
A másik meteorológiai kedvezőtlen hatás növényélettani. Ez a gyümölcsfák esetében azt jelenti, hogy felborul a biológiailag szükséges téli nyugalmi állapot rendje, ami ráadásul faj-, és fajtafüggő is. Február végén ezért Sicz György rügyvizsgálatot tartott a kertjében. Akkor az őszibarackban még pregnánsan nem volt megítélhető a fagykár, de a külterületigyümölcsös korai Springtime fajtájában, ahol erősen duzzadtak már a rügyek, 45 százalékos rügykár mutatkozott, a kései Cresthaven ekkor még téli álmát aludta. A külterületi kései Mandulakajszi rügyei is nyugalmi állapotban voltak, de a boncolási eredmény 55 százalékos fagykárt mutatott. És most jön a meglepetés: a belterületen ugyanez a fajta, amely tavaszi fagytűrő képességéről híres, 69 százalékos fagykárt szenvedett, ez viszont már a rügypattanás fenológiai stádiumában volt.
Itt a virágzáskori fagyokkal kapcsolatos tapasztalat „fejre állt”, de szakmailag indokoltan: ez a télinyugalmi állapot eltérő lezajlására vezethető vissza. A fagyhatásnak a virág szállítószövet rendszerére is van hatása, ez kedvezőtlen esetben majd az ivarszervek tápellátásakor – a virágzáskor – fog jelentkezni, ami ronthatja a kötődést, így a várható terméskilátást
- véli a szakember.
A metszőolló mellett a kései fagy is ritkíthat
A gazda szabad szemmel nem lát bele a rügyekbe, bizakodik a fák jórügy-berakódása láttán, de majd később ráeszmél a valóságra, ezért a tavaszi metszéskor a rügyekben keletkezett kárt mindenképpen figyelembe kell venni, valamint módosítani a megszokott metszési gyakorlatot. Az időjárási körülmények megváltozását ha nem lehet visszafordítani, alkalmazkodni kell hozzá. Ez a metszések számának növekedésével is jár, hiszen először nagyobb rügyterhelést érdemes hagyni, hátha a kései, hirtelen jött fagy beleritkít a virágokba. Ha nem így történik, akkor pedig a bekötés után kell egy újabb menetben a termést ritkító metszést végezni, hogy ne sok apró, hanem inkább kevesebb de méretesebb gyümölcs legyen a fákon - vázolta a lehetséges, ám több munkával járó megoldásokat Sicz György.
Fagytűrők, de nem mindig
Fagytűrő növényeinknél is károkat okozhat a rossz időben érkező lehűlés. Ennek oka, hogy a fagytűrés a növények esetén nem jelenti azt, hogy minden életszakaszukban egyformán bírják a hideget. A fák, cserjék vesszőknek be kell „érniük”, és annyira megfásodniuk, hogy fagyállókká váljanak. Ám a tél vége, tavasz eleje is hozhat kellemetlen meglepetést, amikor a nappali felmelegedés hatására megindul a növényben a nedvkeringés, esetleg a rügyek is kipattannak, ám éjszaka érkezik a fagy. A fagyok elleni védekezés elsősorban akkor válik szükségessé, amikor a növény faggyal szembeni érzékenysége megnő: rügy növekedéskor, vagy rügypattanáskor. Ezért ilyenkor szükség lehet e kedvezőtlen hatások csökkentésére, esetleg kiküszöbölésére – akár a nyugalmi időszak hosszának mesterségesen történő megváltoztatására. A gyümölcsfák rügyfakadásának késleltetésével a tavaszi fagy károsító hatását mérsékelhetjük, erre szintetikus auxin tartalmú szereket is használtak. Már megelőző fagyvédelemnek számít az is, hogy augusztustól nem adunk nitrogén túlsúlyos
Baj, ha korán indul meg a nedvkeringés
Kora tavasszal jelentős károkat okozhatnak az erős lehűlések. Időjárástól függően február végén, vagy márciusban a legtöbb gyümölcsfa mélynyugalma megszűnik, s ha a tavaszi felmelegedés megkezdődik akkor a rügypattanás, a lombfakadás megindul. Ez azért veszélyes, mert az aktív anyagcserét folytató szervek fagyérzékenyek, s ezáltal a későbbiekben fellépő tavaszi fagyok igen jelentős károkat okozhatnak. A növényben a vízszállításért felelős edénynyalábok a legérzékenyebbek a késői fagyok károsító hatására. Ha ezekben megindul a nedvkeringés, és átfagy a fatörzs, a víz jéggé fagyása közben tágul, ezzel roncsolja a növényt.
Többféle módszer is létezik e kedvezőtlen hatás megakadályozására vagy legalább mérséklésére. Ez lehet a füstölés, fagyvédelmi permetezés. Utóbbi inkább a rügyeket védi, mert a vesszőre fagyó vízpermet véd a még hidegebb külső levegőtől. Ennél komolyabb fagyok idején szokás a gyümölcsösökben éjjel égetni, kis tábortüzeket gyújtani, mert ezek is képesek pár fokkal emelni a hőmérsékletet.
Fagyvédelmi módszerek
A szőlőben, az őszibarack-, valamint az alma esetében korábban szokás volt a márciusbanalkalmazott naftil-ecetsavas permetezés, mely a lombfakadást akár két-három héttel is késleltethette. Így a lomb akkor jelent meg a növényeken, amikor már kisebb eséllyel voltak komolyabb lehűlések. Kiskerti módszer volt a kora tavaszi fagyvédelemben a gyümölcsfák törzsének öntözése abból a célból, hogy a fagyérzékeny fenológiai fázisukat a tavaszi fagyok utáni időszakra lehessen eltolni. Ha a nappali időszakban a gyümölcsfák törzsét többször öntözték, a víz párolgásából eredő hőelvonás a fatörzs hőmérsékletének csökkentését okozza, ennek következtében a növénynek még „eszébe sem jutott” kihajtani. Így később indult be a nedvkeringésük. Alma és őszibarack fák esetén ezzel a módszerrel akár 1-2 hét virágzáskésleltetést is el lehet érni. A virágzáskésleltetés következtében az érés időpontja is késik néhány napot, ám ez nem gond, mert ezzel az érési idő szakaszosan módosítható. Szokás volt az érzékeny fák törzsének kartonpapírral való betekerése (hőszigetelő céllal), vagy a mésszel történő lefestésével a törzsnek sokfelé védekeznek még napjainkban is.
A meszelésnek két előnye is van: a mész a kéregrepedésekbe is bejut és fertőtlenít, megöli az ott telelő kártevőket és kórokozókat. Másik előnye, hogy a fehér szín visszaveri a napsugarakat, így a törzs nem melegszik fel annyira, nem indul be a nedvkeringése, ezért ha éjjel fagy, az nem károsítja a növényt, hiszen még a nedvkeringés nem működik benne.