agrarszektor.hu • 2025. december 12. 05:59
Bár a magyar kertészeti ágazat a jelenlegi ciklusban a korábbinál jelentősen több fejlesztési pályázatot nyújtott be, a támogatói okiratok késlekedése miatt a beruházások megvalósulása sok helyen elhúzódik – hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2025 konferencián Siófokon. A szakértők szerint a pályázatok ugyan enyhítik az energiahatékonyság, a munkaerőhiány és a klímaváltozás okozta terheket, az igazi kitörési pontot mégis az jelentené, ha a termelők nagyobb értéket adó növények felé fordulnának. Ezzel ugyanis ugyanarról a hektárról jóval magasabb hozzáadott értékű termék születhetne, ami hosszabb távon a GDP-ben is érezhető előrelépést hozna.
Bogya Sándor, a Nébih Növényvédelmi Igazgatóság osztályvezetője a Portfolio Agrárszektor 2025 konferencia kertészeti szekciójában tartott előadásában az aranyszínű sárgaság terjedéséről és annak fokozott növényegészségügyi kockázatáról beszélt. Mint emlékeztetett, a betegséget okozó fitoplazmák a kórokozók egy külön csoportját alkotják, amelyek leginkább a baktériumokhoz hasonló egysejtű, de sejtfal nélküli élőlények. Ezek károsítják a növény szállítószövetét, melynek következtében a tőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet. És mivel az aranyszínű sárgasággal fertőzött szőlőtőke néhány év alatt elpusztul, a betegség súlyosan veszélyezteti történelmi borvidékeinket.
Bár a közbeszédben gyakran hallani azt, hogy az aranyszínű sárgaság most jelent meg Magyarországon, a történet első mérföldköve valójában az volt, amikor 2006-ban Csurgón megtalálták az első amerikai szőlőkabóca példányt, amely vektora a betegségnek. Ezt követően 2013-ban Zala megyében Kerkateskánd és Lenti térségében először szőlőkabócából, majd szőlőből is kimutatták a betegséget okozó fitoplazmát, mára pedig huszonkét borvidékünkből már csak egyedül a bükki maradt mentes tőle.
2025-ben hat új vármegyében és hét új borvidéken jelent meg a károsító, köztük Tokaj és Eger, ami különösen fáj
– emelte ki Bogya Sándor, majd hozzátette: a betegség legjellemzőbb tünete a jellegzetes háromszög alakú levélsodródás, a sárgás szín ugyanakkor csak a fehér fajtákon fordul elő, a kék bogyójú fajtákon vöröses az elszíneződés. Ellene kémiai védekezési lehetőség jelenleg nincsen, terjedésének csak megfelelő növényegészségügyi intézkedésekkel lehet határt szabni.
A Nébih szakértője előadásában arról is beszélt, hogy a betegség megfékezésére a kormány egy hét pillérre épülő akciótervet fogadott el és annak megvalósítására 3,8 milliárd forintnyi forrást biztosított. Ennek fő elemei között szerepelt a felderítés, a szemlecsoportok kialakítása, a drónok alkalmazása, a laboratóriumi kapacitások növelése, az elérhető növényvédő szerek bővítése, valamint a szaporítóanyag és az elhagyott ültetvények ellenőrzése.
Mint mondta, a légi permetezést végül időjárási és egyéb okok miatt Somogy vármegyében sikerült csak végrehajtani 2 000 hektáron. Emellett a drónos felderítés során 7 300 hektár szőlőterületet repültek le a drónpilóták, a mintegy kétszáz szemlecsoport pedig 1 700 fő részvételével közel 9 000 hektárt nézett át.
Jóval hatékonyabb (lenne) a csepegtető öntözés
Molnár Krisztián, a Poliext Kft. öntözési projektmenedzsere előadásában arról beszélt, hogy az időjárási szélsőségek kapcsán sok gazdának az jut első körben eszébe, hogy öntözni kellene, de a beruházás legyen minél olcsóbb. Pedig korántsem mindegy, hogy egy táblán felszíni, dobos öntözést vagy földalatti öntözést alkalmaznak.
Mint mondta, a felszíni öntözés esetén a vízkijuttató egység egyszerre ad ki 20-25 mm-nek megfelelő mennyiséget egy teljesen száraz területre, ami az eleve stresszelt állapotban lévő növény számára csak egy újabb stresszhelyzetet jelent. A talajból ugyanis a nedvesség kinyomja az oxigént, a levegő telítődik, néhány nap múlva pedig megint ott leszünk, hogy közeledik a hervadáspont, ami ismét egy újabb stresszhelyzetet jelent a növény számára. Ehhez képest csepegtető öntözőrendszerrel egyszerűen ott lehet maradni az ideális tartományban, annak telepítésénél ráadásul a tábla alakja és mérete sem számít – hangsúlyozta Molnár Krisztián, aki arra is kitért, hogy a földalatti csepegtető rendszer telepítése közép- és hosszútávon sokkal jobban megtérül, ráadásul azt később bővíteni is könnyen lehet.
Késlekednek a támogatói okiratok a kertészeti pályázatoknál
A szekció kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, melynek moderátora Ledó Ferenc, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetnek vezető szaktanácsadója volt. Amint azt Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke, a Debreceni Egyetem docense a beszélgetésben hangsúlyozta, ha az ágazat az elmúlt 10 évben nem tudott kellően fejlődni, annak nem feltétlenül a beruházási támogatások voltak a korlátai és ez a következő pár évben sem így lesz, hiszen az elmúlt időszakban megjelent pályázatok minden szükséges fejlesztési területet lefedtek.
Az, hogy milyen sebességgel halad a pályázatok bírálata, mikor tudunk hozzákezdeni, milyen ütemben haladhat a megvalósulás, milyen lesz a finanszírozási környezet, az már egy másik lapra tartozó kérdés.
Apáti Ferenc hozzátette: őrült nagy terhelés érte a rendszert, így a tavaly ősszel beadott pályázatoknál 8-9 hónap után érkeztek először támogatói okiratok. Most az elbírálás ugyan már felgyorsult, de biztos benne, hogy a pályázók döntő többsége támogatói okirat hiányában nem kezd hozzá a fejlesztésekhez. A nagyberuházásoknál ráadásul hitelt is vesznek majd igénybe, amit viszont csak a támogató okirat kézhezvétele után kezdenek intézni.
Jelen pillanatban nem hiszem, hogy eléri az 1 százalékot a fizikailag megkezdett beruházások aránya, a java része pedig csak jövő tavasszal, ősszel fog indulni, a pályázatok benyújtása után egy-másfél évvel.
Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke szerint a feldolgozók előtt is olyan pályázati lehetőségek voltak nyitottak, amelyek révén megfelelően lehet reagálni a kihívásokra, legyen az munkaerőhiány, klímaváltozás vagy energiaracionalizálás. Mint mondta, a feldolgozó ágazat is úgy érzi, hogy maradéktalan az igyekezet a felügyelő szervek, elsősorban az Agrárminisztérium részéről, hogy az elbírálások minél hamarabb megtörténjenek. Ennek értelmében, az ígéretek szerint az élelmiszeripari pályázatoknál jövő év első negyedére érkezhet be minden támogatói okirat. Elhangzott azonban az is, hogy aki valamilyen okból mégsem valósítaná meg a tervezett fejlesztést, az mielőbb jelentse, hiszen a megmaradt keretből pótlólagos pályázatokat írnának majd ki.
Sebesta Péter a kerekasztal-beszélgetésen arra is kitért, hogy jelenleg 50 százalékban kukorica, 20-25 százalékban pedig zöldborsó termékek készülnek az ágazatban, a maradék 25-30 százalék pedig lefedi az összes elképzelhető zöldségnövényt, ami a kertészeti kultúrában keletkezik. Mint mondta, nagyon jó a kukoricában európai szinten piacvezetőnek lenni, hiszen ennek vannak komoly előnyei.
Az viszont évek, sőt évtizedek óta problémát jelent, hogy nincs ezeken túl jelentős mennyiségű egyéb alapanyagunk. Ehhez azonban például a karfiol vagy a brokkoli tekintetében nagyobb termelési kedvre lenne szükség.
Én azt szeretném, hogyha lenne olyan stratégiai gondolkodás, ami olyan irányba viszi el az agrárágazatot, hogy nagyobb értéket képviselő növények teremjenek a magyar földeken, és ezáltal egy nagyobb feldolgozottságú, nagyobb értéket képviselő, a GDP-t jobban növelő termék kerüljön le ugyanarról a hektárról, amiről ma egészen más kerül le.
Modok László, a Magyar Államkincstár főosztályvezetője a kerekasztal-beszélgetés során kiemelte, hogy a pályázatoknál többszörös igény érkezett be ahhoz képest, amekkora forrás jelenleg rendelkezésre áll. A ponthatárok ugyanakkor azt szolgálják, hogy az életképesebb és diverzifikáltabb beruházások kerülhessenek támogatásra. Hozzátette: a feldolgozóipari és a termelési oldal pályázatai esetében már több ezer elbírált pályázatról és több tíz vagy akár százmilliárdos kötelezettségvállalásról beszélhetünk az irányító hatóság oldalán, és minden erővel azon dolgoznak, hogy amennyire csak lehet, gyorsítsák a pályázatok elbírálásának folyamatait.
Mint elhangzott, a kis élelmiszeripari pályázatoknak nagyjából harmada, a nagy élelmiszeripiari pályázatoknak pedig nagyjából hatoda az, ami a kertészethez kapcsolódó termékek feldolgozására irányul.
Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke úgy látja, hogy a mostani pályázatok révén a termelői szervezetek is jelentős forrásokhoz juthatnak. Azokból ráadásul nemcsak a termelékenység, a hatékonyság és a logisztika terén léphetnek előre, hanem célzottan a termelői bázisukat is jelentős mértékben tudják fejleszteni. Megfogalmazta ugyanakkor azt is, hogy nem mindegy, mikor érkezik meg a támogatói okirat, különösen az üvegházfejlesztések vonatkozásában.
Egészen biztos, hogy minden érintett arra törekszik, hogy ha a fejlesztése megvalósul, akkor az egy egész termesztési időszakot, termesztési évet foglaljon magába. Tehát igyekeznek úgy csinálni, hogy ne legyen kimaradás.