Szedlák Levente • 2026. május 13. 06:04
Napjainkra mintegy 18 ezer gazda alkalmazza több mint egymillió hektáron a mikrobiológiai talajoltást és tarlóbontást, és folyamatosan nő az érdeklődés ezen megoldások iránt - mondta el az Agrárszektornak Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége ügyvezetője. A szakember beszélt arról is, hogy a kísérletek megmutatták, a készítményeikkel kezelt területeken 15-31 százalékkal nőtt a terméshozam, hogy milyen hatással vannak a mikrobiológiai termékek a talajokra az aszályosabb időszakban, valamint azt is elárulta, mire számítanak a következő időszakban.
A Magyar Talajvédelmi Szövetség számára a 2025-ös év a szakmai hitelesség további erősítéséről és az imázs tudatos építéséről szólt. Bár a gazdák edukációja továbbra is kiemelt feladat, a Szövetség tavaly nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a több évtizedes tapasztalatra építve még markánsabban jelenjen meg a hazai agrárium szakmai közéletében - árulta el kérdésünkre Pénzes Éva. A szövetség ügyvezetője elmondta, hogy tagjaik jelentős része már 30-35 éve dolgozik a mikrobiológiai inputanyagok fejlesztésén, így olyan tudásbázis áll már rendelkezésre, amely a kis-, a közepes és a nagyparcellás tartamvizsgálatok eredményeivel is alátámasztja a mikrobiológiai talajoltás létjogosultságát.
Ezek a vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy a baktériumos talajoltás és a szármaradványok mikrobiológiai bontása javítja a talajszerkezetet, növeli a szervesanyag-tartalmat, egészségesebb növényállományt eredményez, és magasabb termésátlagot és jobb minőséget biztosít. Különösen fontos ez az aszály sújtotta időszakokban, hiszen többek között bizonyos baktériumtörzsek exopoliszacharid-termelése révén javul a talaj vízmegtartó képessége, ami a morzsás szerkezet kialakulásával együtt jelentős előnyt ad a növényeknek
- ismertette Pénzes Éva.
A szakember beszélt arról is, hogy az AÖP statisztikák is megerősítik a technológia térnyerését, több mint egymillió hektáron, mintegy 18 ezer gazda alkalmazza jó gyakorlatként a mikrobiológiai talajoltást és tarlóbontást, mely az előző évhez képest növekedést mutat. A Magyar Talajvédelmi Szövetség számára fontos eredmény volt, hogy sikerült elérni a vízvédelmi sávokra vonatkozó szabályozás módosítását is, amely gyakorlati oldalról jelentősen megkönnyítette a mikrobiológiai készítmények használatát. Emellett javaslatot tett a 36/2006. FVM rendelet módosítására. A Szövetség javaslatára a HMKÁ 6. is módosult, így a nyári időszakban megengedett a legfeljebb 10 centiméteres mélységű talajművelés lehetséges, ha a talajborítás megmarad, ami a nyári tarlóbontás miatt hasznos. Mindezek a módosítások a gazdálkodók részére könnyebbséget jelentettek a jó gyakorlatok követésében.
Pénzes Éva elmondta, hogy a Szövetség 2025-ben az AGROmashEXPO-n és az OMÉK-on is kerekasztal-beszélgetéseket szervezett, ez utóbbin a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) közösen aláírták a már tíz éve futó pécsi tartamkísérlet újabb öt évre szóló meghosszabbítását. A programot tovább bővítették konvencionális és ökológiai fajtakísérletekben végzett talajoltási tesztekkel. Nagy érdeklődés övezte az online szakmai konferenciáikat is, és aktívan részt vettek a március 21-i országos talajszelvény-bemutatón, valamint több, a Talajtani Társaság és a NAK által szervezett rendezvényen. A Szövetség ügyvezetője elmondta, hogy
a Nébih-hel közös tartamkísérlet továbbra is a Szövetség egyik legfontosabb szakmai pillére: a többismétléses, független vizsgálatok minden évben igazolják a mikrobiológiai készítmények hatékonyságát. A kezelt parcellák rendre meghaladják a kezeletlen kontrollt, sőt sok esetben még a plusz nitrogénnel ellátott standard kontrollt is. A vizsgált kultúrák átlagában több mint 15% terméstöbblet mérhető, kukoricában pedig 31,6%. A 2025-ös tesztnövény, a tavaszi árpa szintén látványosan bizonyította a technológia eredményességét.
Egyre ismertebbek és keresettebbek a mikrobiológiai készítmények magyar gazdák körében
Az elmúlt években a mikrobiológiai készítmények ismertsége és keresettsége folyamatosan nőtt. Pénzes Éva elmondta, hogy az AKG, majd az AÖP támogatási rendszernek köszönhetően jó gyakorlatainak köszönhetően sok gazda kipróbálta a technológiát, és a pozitív tapasztalatok hatására egyre többen építik be hosszú távú növénytermesztési gyakorlatukba. A Szövetség tagjai által végzett magas színvonalú szakmai edukáció szintén hozzájárult ahhoz, hogy a talajélet regenerálása mikrobiológiai készítményekkel egyre népszerűbbé váljon. A piac lassan, de egyértelműen bővül - tette hozzá a szakember.
Segíthetnek ezek a növényeken az aszályos időszakokban?
A szárazság hatása a talajokra továbbra is komoly kihívás. Bár igaz, hogy víz nélkül semmi sem működik, a feladat az, hogy a termelők megőrizzék a talajban azt a kevés csapadékot is, amely rendelkezésre áll. Ebben kulcsszerepe van a jól felépített talajszerkezetnek, amelyet a mikrobiológiai talajoltás, a minimális talajbolygatás, a takarónövények alkalmazása és az okszerű tápanyag-gazdálkodás együtt képes biztosítani. A rendszeresen oltott területeken a növények bizonyítottan jobban viselik a stresszt, így a szárazságot is, bár több hetes extrém aszály esetén már ez sem jelent teljes védelmet - figyelmeztetett a Szövetség ügyvezetője.
Mi várható 2026-ban?
A Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője szerint a 2026-os évben a termőtalajok védelme még hangsúlyosabb szerepet fog kapni. A klímaváltozás hatásai - a csapadékhiány, a hirtelen lezúduló esők, az egyre gyakoribb hőségnapok - tovább rombolják a talajokat, ezért a talajmegőrző gyakorlatok előtérbe kerülnek. Pénzes Éva hangsúlyozta, hogy a talajjavítás a talajélet helyreállításával és serkentésével kezdődik, amelyet a minimális bolygatás, a takarónövények, az okszerű műtrágya- és növényvédőszer-használat, valamint az átgondolt vetésforgó egészít ki. Optimista szemlélettel tekintenek a jövőbe, a feladat adott, és meg fogják oldani.