Braunmüller Lajos • 2026. május 27. 12:27
A klímaváltozás jelenti a legnagyobb kihívást a hazai gabonatermesztés és felhasználás terén, amelynek hatásai ráadásul kirívó mértékben érintik Magyarország hagyományosan legtermékenyebb területeit, az Alföld déli részét – hangzott el a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének 35. jubileumi közgyűlésén szerdán.
A klímaváltozás állt a középpontjában a Gabonaszövetség jubileumi közgyűlésének, amely talán a legsúlyosabb tényező a gabonatermesztést és feldolgozást érintő számos kihívás közül. A kedvező és a kedvezőtlen tényezőket vette számba az eseményen Berkes Gábor, a Cargill Magyarország elnöke, akit a Magyar Gabonafeldolgozók,Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége elnökké választott a közgyűlésen.
Pozitívumként említette, hogy a politikai nyilatkozatok alapján sokkal hangsúlyosabbá válhat az együttműködés, a horizontális és vertikális együttes gondolkodás, amely segítheti a versenyképességet. Hozzátette: A Szövetség részéről igyekeztek mindig a piac szabad működése mellett érvelni, ez a jövőben is így marad.
Hozzátette: nem fenntartható az, hogy mintegy 200 búzafajtát termelnek Magyarországon, az export- és a belső piacra fókuszálva meg kell találni azt a néhány fajtát, amire igény van.
Nagy lépéseket kellene tenni a digitalizáció terén is, ebben még vannak tartalékok a magyar piacon. A papíralapú működés drága és a versenyképtelenséghez is hozzájárul. Az elnök bírálta a vasúti logisztikai rendszert, mint elmondta: az ország egész agrárgazdasága veszít azon, ahogy a rendszer ma működik.
Durva hozamkiesés várható
A klímaváltozás és a terménypiacok összefüggéseiről tartott előadást Potori Norbert, az AKI Agrárgazdasági és Információs Rendszerek Igazgatóságának vezetője. Mint elmondta: egész Európában komoly gond a hőség és az aszály, amely már a francia búzatermésre is kihathat.
A magyar eredményekről szólva kijelentette: az aszálykárokhoz kapcsolódó kifizetési igénylésekből kiderül, hogy Magyarország keleti része különösen kitett a szárazságnak. A búza, a kukorica és a napraforgó jövedelmezősége komoly problémát jelent, az Alföld déli részén már nem termeszthetőek jövedelmezően ezek a termények.
A hüvelyes növények alternatívaként való bevonása esetén viszont szembesülni kell azzal, hogy globálisan jelentős szereplők nagy mennyiségben termelik ezeket – itt például Kanadát említette. A klímaváltozásból eredő hozamkieséseket illetően Potori Norbert kedvezőtlen jövőképet rajzolt fel. Ezekből a predikciókból kiderül:
2030-40 között a kukorica öntözött és nem öntözött területeit elemző modellszámításaiból kiderül, hogy európai szinten az Alföldön várható a legkomolyabb hozamkiesés.
A hagyományos európai termőterületeken mintegy 40 százalékos hozamkiesés várható, ám a kontinens északi részén hozamnövekedésre lehet számítani. A kiesés ugyanakkor érinti Ukrajnát és Oroszországot is. Jelentős változások várhatók a búza piacán is. Mint Potori Norbert fogalmazott:
Egy ketyegő bombán ülünk a búza terén is. A búza esetében a termény stratégiai fegyverként is működik, amelynek geopolitikai jelentősége is van.
A klímamodellek alapján várható változások között Magyarországon a téli átlaghőmérséklet emelkedését, a hótakaró hiányát, a tavaszi fagyokat, valamint a nyári hőhullámokat említette, de problémát jelent a nyári csapadékmennyiség csökkenése és az erősödő UV-sugárzás is. Az öntözés során figyelembe kell venni a fenntarthatóságot is, vagyis azt, hogy a felhasznált víztestek megmaradjanak a jövőben is. Jelen körülmények között hozzávetőleg 350 ezer hektárt lehetne fenntartható módon öntözni Magyarországon.
Pozitív és negatív hatások
A Szövetség malomipari tagozatának nevében elhangzott: a szereplők több búzát akarnak őrölni, de a belföldi piac várhatóan nem fog nőni. Ennek értelmében közös összefogással, vertikális együttműködéssel inkább az exportpiacokat kell megcélozni. A Gabonaszövetség keretében mintegy 4 millió tonna takarmányt képvisel a hazai ágazat, amelynek döntő része exportra kerül – az állattenyésztés költségeinek kétharmadát jelenti a takarmány, ami a jelenlegi helyzetben kockázatot is jelent.
Pozitívum ugyanakkor, hogy az állatlétszám, főleg a baromfi esetében növekedett, ma már 200 millió csirkét állít elő Magyarország évente
Szó esett ugyanakkor a problémákról is: nagyon komoly fenntarthatósági, illetve zöld kötelezettségekkel kell szembesülnie az ágazatnak, ebben a Szövetségre is számítanak a szereplők, mint érdekképviseleti szervre. Nagy problémát jelentenek az állatbetegségek, a járványok is, így például a rendre visszatérő madárinfluenza is kedvezőtlenül hat a takarmányiparra. Európa és Magyarország is erősen függ a kínai alapanyagok beszállításától, ez ma már egy fenntarthatósági kérdéssé vált, hiszen egyes alapanyagok nehezen vagy sehogy sem beszerezhetők. A Szövetség ezen a téren lobbitevékenységet fejt ki annak érdekében, hogy a szállítások zökkenőmentesek legyenek.