Szedlák Levente • 2026. június 2. 06:03
Nem könnyű a dísznövény-termesztésről átállni a paradicsomra. Teljesen más a tempó, teljesen más a hozzáállás, mindent újra meg kell tanulni – mondta el az Agrárszektornak Bénó Gábor, a Bénókert Kft. ügyvezetője. A szakember beszélt arról is, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie a dísznövény- és a zöldségágazatnak Magyarországon, hogyan érdemes fejleszteni és korszerűsíteni, de azt is elmondta, mire számít a következő időszakban.
A virágszegmens teljesen más kategória, mint a zöldségtermesztés. Egyáltalán nem kiszámítható, minden év más szezon. Nekem pedig novemberben meg kell tippelnem előre, hogy a következő tavasszal mi lesz az a fő csapásvonal, és ez elég nehéz. A paradicsom ennél jóval egyszerűbb – árulta el Bénó Gábor az Agrárszektornak az okot, amiért a dísznövénytermesztés mellett elkezdett paradicsommal is foglalkozni. A Bénókert Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az idei évtől 2 hektáron foglalkoznak paradicsommal, és 1,5 hektáron dísznövényekkel, igaz, ez utóbbiakat már 20 éve termesztik.
Pályázat nélkül nem lett volna beruházás
A paradicsom üvegház létesítése nem valósulhatott volna meg támogatás nélkül, de 2020-ban sikeresen pályázott a kertészeti korszerűsítési kiíráson. Ennek köszönhetően egy már meglevő, 6000 négyzetméteres üvegházat korszerűsítettek, valamint építettek 7000 négyzetméter új fóliaházat kiszolgálóval. Ebben már van mobil konténer, asztalrendszer és a termesztés is a mai kornak megfelelő technológiával zajlik. Emellett van még egy 19600 négyzetméteres új üvegház is, a hozzá tartozó kiszolgáló résszel és irodaépülettel, így jön ki a körülbelül két hektáros összfelület. Ez egy high-tech üvegház, ahol hidrokultúrás paradicsomtermesztés zajlik, az energiaellátást pedig a geotermikus energia biztosítja.
Ilyen szempontból tehát teljesen környezetbarát a létesítményünk. De most már máshogy nem is lehet életképes egy ilyen beruházás. Különösen, hogy Magyarországnak van egy ilyen adottsága, hogy gyakorlatilag hazánk bármely pontján, úgymond, „rendelkezésre áll” a geotermikus energia
- közölte Bénó Gábor.
A szakember kérdésünkre azt is elmondta, hogy a legutóbbi kertészeti korszerűsítési kiírásra is beadtak egy pályázatot. Ebből további két hektárral szeretnék növelni a termesztőterületüket.
Ma már csak a biológiai növényvédelemben lehet gondolkodni
A Bénókert Kft. ügyvezetője beszélt arról is, hogy a paradicsomnál csak biológiai növényvédelmet alkalmaznak a termesztés során, de egyébként már a dísznövényeknél is régóta kísérletezik ezzel. Bénó Gábor elmondta, hogy agrármérnök végzettséggel rendelkezik, amit Nyíregyházán szerzett meg, és a szakdolgozatát is a hidrokultúrás paradicsomtermesztésből írta. Igaz, azóta hihetetlen fejlődés történt a technológiában. A növényvédelemre visszatérve a szakember közölte, hogy mivel az uniós jogalkotók mostanra már jóformán minden hatóanyagot kivontak, nem is maradt más választása a termelőknek, mint a biológiai védekezés. Ez szerencsére mostanra már eljutott arra a fejlettségi szintre, hogy gyakorlatilag bármilyen probléma kezelhető, de főleg megelőzhető ilyen módon. Ehhez viszont fegyelemre és odafigyelésre van szükség. A legjobb pedig az, ha eleve be sem jutnak a kártevők az üvegházba. Bénó Gábor hozzátette,
a paradicsomtermesztéshez meg kellett szereznünk egy GlobalG.A.P. minősítést. Ez viszont azzal is jár, hogy bármikor tesztelhetik, mintázhatják a termékeinket. Ilyen módon nem is engedhetjük meg maguknak, hogy bármiféle vegyszer legyen a növényeinkben. Mi is ezeket esszük, így nyugodt szívvel tudom mondani a vevőinknek, hogy ez vegyszermentes.
Meg kell tanulni a paradicsomtermesztést is
A szakember elmondta, hogy a paradicsom termesztése teljesen másféle hozzáállást követel, mint a dísznövényeké. Nagyobb tőkét kell beleinvesztálni, és sokkal fegyelmezettebb munkára van szükség, amit viszont meg kell tanulni. A dísznövényeknél teljesen más a tempó. Ez az év tehát főleg a tanulásról szól, és további kihívást jelent az is, hogy nincs hozzá megfelelő munkaerő. Sem tudásban, sem elkötelezettségben. Ami a jövedelmezőséget illeti, Bénó Gábor rámutatott, hogy bár a laikusok számára a mezőgazdaságban elképesztő pénzek vannak, de gyakorlatilag a termelőknek iszonyatos mennyiségű munkát és pénzt kell belerakniuk ahhoz, hogy minimális jövedelemre tegyenek szert. Ráadásul a külföldről beáramló, a hazainál jóval olcsóbb tételek árazzák be a hazai árut.
Ha egy Spanyolországból érkező, ott egyébként már eladhatatlan paradicsomszállítmány kilója nálunk egy euróba kerül, akkor a magyar termelőnek esélye sincs kettő, vagy három euróért adni a saját - egyébként jobb minőségű és helyben előállított - növényeit. Pedig az import áru a szedés után egy héttel kerül csak a magyar boltok polcaira, és nem is áll el annyi ideig, mint a hazai
- tette hozzá Bénó Gábor.
Milyenek most az ágazat kilátásai?
A szakember szerint egyértelmű, hogy folyamatosan fejlődni és korszerűsíteni kell, ha valaki versenyben akar maradni. Még úgy is, hogy rengeteg a kérdőjel az ágazat jövőjét illetően. Az például reménykeltő, hogy a zöldségek és gyümölcsök áfáját 5%-ra csökkentenék, de ehhez hozzá kell venni azt is, hogy Spanyolországban - ha már velük példálóztunk - 0%-os az áfa. De még ez az 5% is előrelépés lesz, hiszen a jelenlegi 27%-os áfa rendkívül nagy hátrányt jelent a hazai termelőknek és a vásárlóknak is.
Az őstermelői rendszert is teljesen át kellene alakítani, mert milyen már az, hogy valaki Magyarországon őstermelőként árul banánt? De a virágszegmensre is ráférne egy felülvizsgálat
- tette hozzá Bénó Gábor.