Romániának egy “normál” termésű évben is 40%-os a gyümölcsimport-függősége, a fagykárok miatt ez az idén tovább súlyosbodhat.
Az uniós szerkivonás és a fogyasztók elvárása igényelné az innovációkat, de a kereskedelem és a szabályozás nem kedvez a terjedésüknek.
A korábbi támogatások mellett új konstrukciók segítik a hazai kertészeti ágazatokat 2025-ben.
Megjelent a kertészeti üzemek technológiai fejlesztésének támogatásáról szóló pályázati felhívás.
Nagyon nagy szükség van az utánpótlásra, a fiatalokra a kertészeknél is Magyarországon.
Egyre komolyabb problémákat okoz a klímaváltozás és a munkaerőhiány, sürgősen lépni kell.
Nem teljesíthető a hajtatási ágazat 2030-ra kitűzött klímacélja Hollandiában, mindössze 10 százalék körüli az esélye.
Demokratikus, együttműködésen alapuló szerveződéseket sürget az Agrárkamara a kertészeti ágazatban.
Szeptember közepétől újabb fejlesztési hullám várható a hazai kertészeti ágazatban.
Farkas Sándor szerint a KAP 2027-ig tartó időszakában a magyar agrárium fejlesztésére szánt források minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek.
Bővülő termelés és növekvő hatékonyság jellemzi a zöldségtermesztést Magyarországon.
A kertészeti ágazatban a tőzegtől való függés csökkentése mind környezetvédelmi, mind szakpolitikai prioritássá vált.
Önvezető és dróntechnológia járult hozzá az agrárium fejlődéséhez a Széchenyi István Egyetem projektjében.
Megjelent a kertészeti ültetvények telepítését és a gyógynövénytermesztést támogató új pályázati kiírás.
50 milliárd forintos keretösszeggel jelent meg a hazai kertészeti termelést fejlesztő új pályázati kiírás.
A jövőben mesterséges intelligencia és drónok segíthetik a gazdákat a botrítisz azonosításában.
A magyar kertekben is egyre nagyobb teret hódítanak maguknak az olajfák és a pálmafák.
Az elmúlt években csaknem 200 milliárd forint támogatást kapott a kertészeti ágazat.
Jobb lehetőségek rejlenének a szántóföldi zöldségtermesztésben, de a váltás nem egyszerű, sok tudás és beruházás kell hozzá.
A tavalyi évi nehézségek miatt idén 15-18 százalékkal kevesebb krizantémot ültettek a hazai kertészek.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.