A kertészeti ágazatban a tőzegtől való függés csökkentése mind környezetvédelmi, mind szakpolitikai prioritássá vált.
Önvezető és dróntechnológia járult hozzá az agrárium fejlődéséhez a Széchenyi István Egyetem projektjében.
Megjelent a kertészeti ültetvények telepítését és a gyógynövénytermesztést támogató új pályázati kiírás.
50 milliárd forintos keretösszeggel jelent meg a hazai kertészeti termelést fejlesztő új pályázati kiírás.
A jövőben mesterséges intelligencia és drónok segíthetik a gazdákat a botrítisz azonosításában.
A magyar kertekben is egyre nagyobb teret hódítanak maguknak az olajfák és a pálmafák.
Az elmúlt években csaknem 200 milliárd forint támogatást kapott a kertészeti ágazat.
Jobb lehetőségek rejlenének a szántóföldi zöldségtermesztésben, de a váltás nem egyszerű, sok tudás és beruházás kell hozzá.
A tavalyi évi nehézségek miatt idén 15-18 százalékkal kevesebb krizantémot ültettek a hazai kertészek.
Megkezdődött a mezőgazdasági közvetlen támogatások előlegeinek kifizetése Magyarországon.
Az ipari alma mennyisége mintegy 400 és 430 ezer tonna között várható, ami a hazai feldolgozói kapacitás 80-90 százalékára lesz elég.
A jövő üvegházi kertészeteiben is szükség lesz emberi dolgozókra, akik számára megfelelő körülményeket kell biztosítani.
Új korszakot hozhat a lisztharmat elleni védekezésben egy holland és egy angol cég együttműködése.
Óriási a munkaerőhiány a magyar kertészeti ágazatban, a vállalkozók jobb híján egymásra licitálnak a bérekben.
A tízszeresére növekedett vízdíjak helyett idén ingyen öntözhetnek a magyar termelők.
A munkaerőhiány mára általános jelenséggé vált a hazai agráriumban, egyre nehezebb idénymunkást találni.
Egyre inkább előtérbe kerül a világítás kérdése az üvegházi, vertikális és beltéri növénytermesztés során.
A német termelők határozottan kritizálták a fenntartható növényvédelemre vonatkozó uniós javaslatokat.
A korábbinál bizakodóbbak az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplői Magyarországon.
A gyümölcstermelők várakozásainak és terveinek is rendesen alávágott az idei évet nagymértékben meghatározó aszály.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
