Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A becslések szerint körülbelül százezer ember hiányzik a mezőgazdasági ágazatból, ezen belül is a kertészeti tevékenységeket sújtja a legjobban a hiány. Az évek óta egyre súlyosbodó probléma szinte minden gazdálkodást érint, nincs olyan szezon, amelyben elegendő idénymunkás lenne.
A mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörök közül a legnagyobb gondot a gépkezelő, az állattenyésztő, valamint a gépszerelő és karbantartó foglalkozásokban jelenti a munkaerőhiány. 2015 és 2020 között összességében 4,1 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban - derül ki az AKI (Agrár Közgazdasági Intézet) friss elemzéséből. Ezt követően viszont egyre csökkent a foglalkoztatottak száma a munkaerőhiány miatt. Bár a földeken már a 10 ezer forint fölötti órabér sem ritka, az idénymunkások nagyrésze mégis inkább külföldi országokban keres munkát. A magyar mezőgazdaságnak így évtizedes, strukturális gondokkal kell megküzdenie, amely a kertészeti ágazatokban akár több milliós kárt is okoz éves szinten.
A munkaerőhiány mára már általánossá vált a magyar gazdaságban és az agráriumban. Jellemzően alacsonyabbak a jövedelemszintek, mint egyes másik nemzetgazdasági ágakban. Emellett az itteni munkavégzés általában keményebb fizikai tevékenység, ami kevésbé vonzó a munkavállalók számára
- válaszolta az Agrárszektornak Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun vármegyei elnöke a kérdésre, mégis mi okozhatja hazánkban a munkerőhiányt. Az elnök elmondta, az olyan nagyobb kézimunkaerő-igényű ágazatokat sújtja leginkább a munkaerőhiány, mint a kertészet, azon belül is a lokális munkacsúcsokban hiányoznak legnagyobb mértékben az alkalmi munkavállalók. A legjellemzőbb hiányt a betakarítási munkálatok idején tapasztalják, mint például az alma- vagy a szőlőszüret. A gazdálkodók próbálják kiküszöbölni a problémát, de nehezen és egyre kevésbé tudnak úrrá lenni a problémán.
A bérszintek emelésével és jobb munkakörülmények biztosításával próbálják orvosolni a helyzetet, illetve azok a nagyobb vállalkozások, akik hosszú távon tudnak munkát biztosítani, azok külföldi munkaerő alkalmazásával
- folytatta az elnök.
A modernizáció és a folyamatosan fejlődő technikák, a megújuló digitalizációs folyamatok próbák elé állítják a nemzedékek óta gazdálkodókat. Nincsen elég képzett szakember, az újabb gépek kezeléséhez pedig egyelőre nincs elegendő rutinja a mezőgazdászoknak, ugyanis ezekhez már nem elegendő az évtizedekkel ezelőtti gépészeti tudás. A folyamatos gépberuházások és fejlesztések ellenére a gépeket kezelő mezőgépészek nélkül kényszerszünet lehet a földeken, ami az agrárgazdaság egészét befolyásolhatja a későbbiekben.
