Búza helyett zöldség – nem megy az olyan könnyen

Búza helyett zöldség – nem megy az olyan könnyen

A klasszikus szántóföldi növénytermesztés válsága újból rámutat arra, hogy Magyarországon nagyobb fantázia rejlik a zöldség- és gyümölcstermesztésre. A kézenfekvőnek tűnő váltáshoz ugyanakkor komoly kihívásokkal kell megküzdeni – derült ki az Agrárszektor konferencia kertészeti szekciójában. A kertészet tudásintenzívebb terület, amely ráadásul komoly beruházásokat és fejlettebb öntözést is igényel. Az élelmiszeriparral karöltve ugyanakkor jobb jövedelmezőség és magas hozzáadott érték érhető el, így a kihívások ellenére nem szabad lemondani az előrelépés lehetőségéről.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Az ágazat szereplőinek reagálniuk kell a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira, fajtaváltást kell végrehajtaniuk és alkalmazniuk kell a modern gazdálkodást meghatározó, korszerű precíziós és digitalizációs eljárásokat is a zöldség-és a gyümölcstermelésben egyaránt. Az Agrárszektor konferencián a témában megrendezett szekció áttekintette a kertészeti ágazat piaci helyzetét és esélyeit, illetve a termelés és a feldolgozás következő időszakban várható fejlesztési és finanszírozási lehetőségeit.

A szakértők elemezték a zöldség- és gyümölcspiacot érintő fogyasztási és kereskedelmi trendeket, illetve a hatékonyabb piaci szereplést lehetővé tévő integrációs, összefogási lehetőségeket is. A szekcióban a felszólalók olyan kérdésekre keresték a választ, mint a klímaváltozás elleni védekezés lehetőségei, a fajtaválasztás, valamint a szükséges beruházások, az élelmiszeriparral kialakított kapcsolat és a jövedelmezőség.

Sokat tanulhatunk az űrtechnológiától is

Nem mindennapi témában tartott előadást Fári Miklós Gábor, a Debreceni Egyetem MÉK, Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék professzor emeritusa. A prezentáció „Az űrkertészet hajnala Magyarországon – Nem utópia és science-fiction” címmel a kertészeti termelés jövőjéről szólt.

A vertikális, a zárt környezetű űr-mezőgazdaság és az ellenőrzött körülmények között történő földi mezőgazdaság kérdéskörét vizsgáló előadás kitért arra, hogy a téma Hollandiában már komoly érdeklődést vált ki a kérdés. A kertészet és az űrkutatás kapcsolata oda-vissza tanulást jelent, amely olyan témákat érint, mint a körforgásos gazdálkodás. A jelenlegi 9 százaléknyi körforgásos termelés űrkörülmények között 99 százalékos lehet.

A programok nem teljesen újkeletűek, az űrbéli körülmények közötti termesztéssel kapcsolatban már 1946 óta folynak kísérletek, amelyek később megalapozták a vertikális termesztés módszereit is.A megoldások adaptálása azért lehet jótékony a földi kertészeti ágazat számára is, mert hatékonyságot és fenntarthatóságot egyaránt jelent.

Klímaváltozás és piaci problémák

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésben a résztvevők az ágazat problémáira és a kitörési lehetőségekre helyezték a hangsúlyt. A kihívások között az egyik elsődleges tényező a megváltozó éghajlat.

– mondta el a fórum során Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke. Hozzátette: ellenállóbb fajták segítenének, de a piac mindezekre a kihívásokra nincs tekintettel, a lehető legjobb minőséget a legalacsonyabb áron keresi. Ezért a kertészet feladata, hogy az adott növényből a genetikai lehetőségei szerinti maximumot kell kihozni.

Ez technológiai megoldásokkal érhető el, a változás lényege tehát az, hogy sokkal drágábban tudnak termelni az ágazati szereplők. Aki ezt nem tudja teljesíteni, az nem tud a jövőben termelni.

Eltűnő fajok és piaci kockázat

A klímaváltozás a munkaerőhiánnyal párosulva máris visszaszorított fajokat a kertészeti termelésben. A kevéssé munkaigényes, gépesíthető feketeribizli a klímát nem bírja, ezért eltűnt, a munkaerőhiány miatt pedig eltűnt a málna, de visszaszorult a brokkoli és a karfiol termesztése is. Ezeket szabadföldi termesztésben már nem lehet nyereségesen termelni, fóliasátras körülmények között még igen, de ennek nagyon komoly tőkeigénye van.

– jelentette ki a kerekasztal-beszélgetésben Losó József, a MIRELITE MIRSA Zrt. igazgatóságának elnöke. Fontos változás az is, hogy a magyar termékek korábbi vevői exportországokká váltak, erre példa a csemegekukorica esetében Lengyelország. Gazdasági szempontból tehát a bizonytalanság mellett piaci kockázatokat is hordoz.

Komoly feladat a növényvédelem

A klímaváltozás máris hozott technológiai változásokat, ám fontosabb, hogy a növényvédelem kérdésére hogyan hat a folyamat, párosulva a szóba jöhető szerek kivonásával – vetette fel Sira Márk, a KITE Zrt. kertészeti üzletág-igazgatója. Hozzátette:

Az átlaghőmérséklet-emelkedéssel a különböző fajták termelési területe egyre északabbra húzódik, így előtérbe kerülhetnek az eddig mediterrán termesztésre jellemző fajok, így a paradicsom. A zöldborsó optimuma néhány év múlva sokkal rövidebb időszakra koncentrálódik – mondta el Szőke-Kis Zoltán, egyéni vállalkozó, szántóföldi zöldségtermesztő. Hozzátette:

A kertészet strukturális problémáiról szólva Apáti Ferenc megjegyezte: a legnagyobb gond a zöldség-gyümölcs ágazatban az, hogy szinte csak külföldi fajtákkal termelünk. Ennek oka, hogy a piac által elvárt minőségi paramétereket ezek a fajták hozzák, ezeket ugyanakkor nem a hazai klimatikus viszonyokra tekintettel szelektálják. Kijelentette:

Ezért nagy kár, hogy a magyar fajtanemesítés gyakorlatilag megszűnt az elmúlt két évtizedben. Ennek érdekében újra kell indítani a fajtaadaptációs kísérleti állomásokat. Ha ugyanis nem tudunk tesztelni, minden termelés csak vakrepülés.

Válthatunk kertészetre, de nem olyan egyszerű

– fejtette ki Szőke-Kis Zoltán, aki elismerte, hogy a lehetőség adott. A konvencionális növénytermesztés ugyanis el fogja veszíteni a versenyt – tette hozzá.

– szögezte le ezzel kapcsolatban Losó József. A magasabb hozzáadott érték az élelmiszeriparral karöltve lehetőségeket tartogat – fogalmazott. A cégvezető ugyanakkor óva intett mindenkit attól, hogy feldolgozói partnerség nélkül belevágjon ilyen termelésbe, az élelmiszeripari kapcsolat ugyanakkor kiszámíthatóságot jelent. Összességében komoly invesztíciók kellenek az ágazatban és a kapcsolódó iparban.

– jegyezte meg Sira Márk.

A váltás a szántóföldi zöldségtermesztésre lehetséges leggyorsabban, de ehhez a gépparkot is módosítani kell – tette hozzá Apáti Ferenc, aki egyetértett abban is, hogy a gyümölcs- és zöldségtermesztés tudásintenzív és sokkal több szakértelmet igényel, mint a gabonatermesztés. Összességében azzal egyetértett ő is, hogy a kedvező irányt ki kell használni az ágazat javára.

A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Kapcsolódó cikkeink:

Címlapkép forrása: Agrárszektor

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?