agrarszektor.hu • 2026. június 23. 07:45
A gomolyfelhő-képződés mellett alapvetően sok napsütés várható - derül ki az Agrárszektor keddi (2026.06.23.) országos középtávú előrejelzéséből. Jó lenne kimenni a földekre, de nem tudja vigyen-e magával gumicsizmát? Permetezne, de lehet, hogy lesz szél? Eljött a betakarítás ideje, de nem biztos benne, hogy ezt a meteorológia is így gondolja? Segítünk! Mutatjuk, milyen időjárás várható a mai, keddi (2026.06.23.) napon.
Kedd reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, keddi (2026.06.23.) napon.
2026.06.23. kedd: A gomolyfelhő-képződés mellett alapvetően sok napsütés várható. Zápor, zivatar kevés helyen, kissé nagyobb eséllyel a nyugati és a keleti határszélen, valamint a középső megyékben alakulhat ki. Az északias szél időnként megélénkül, de zivatarok környezetében erős, viharos széllökések is lehetnek.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 35 fok között alakul. Késő estére többnyire 17 és 26 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nincs, de a hőség folytatódik. Nő a hőterhelés, legfőbb panaszként fejfájás, fáradtság, alvászavar jelentkezhet. Ügyeljünk a folyadék pótlására és a bőrvédelemre!
A következő napon várható időjárás
2026.06.24 szerda: Döntően derült vagy gyengén felhős, napos időben lesz részünk. Néhol zápor, zivatar nem kizárt. Az északias szél megélénkül. Délután 30, 35 fok valószínű.
Friss híreink:
Új őrület hódíthat a magyar gazdáknál: nagyot nyerhet, aki ezt bevállalja
A mezőgazdaságot hosszú időn át elsősorban a tapasztalatok és a generációkon át öröklődő tudás irányította. Napjaink kihívásai azonban - a munkaerőhiánytól kezdve az energiaárak emelkedésén át az egyre szélsőségesebb időjárásig - olyan környezetet teremtettek, ahol a versenyképesség megőrzéséhez egyre nagyobb szükség van a digitalizációra. Kövesdi József, az Okosfarm agrárdigitalizációs projekt alapítója szerint a magyar mezőgazdaság előtt álló egyik legfontosabb feladat az adatalapú gazdálkodás elterjesztése, amely nemcsak a hatékonyságot növelheti, hanem a gazdaságok működésének biztonságát is jelentősen javíthatja.
Egyre több a feszültség a Balatonnál: ezek lehetnek a termelői piacok rejtett buktatói
A Balaton térségének gazdálkodói erősen kitettek a klímaváltozás negatív hatásainak, melyre válaszul egyre többen mozdulnak el fenntarthatóbb termelési megoldások felé. A zöld átállásnak ideális alapjai lehetnének a helyi termelők élelmiszereire épülő rövid ellátási láncok, ezek elterjedésének azonban egyelőre még számtalan gátja van. Egyrészt a termelést nehezíti a munkaerőhiány is, másrészt pedig a fizetőképes keresletet nem a helyben lakók, hanem az odautazó turisták jelentik. Ily módon tehát nemcsak a helyi rövid ellátási láncok létjogosultsága kérdőjelezhető meg, hanem a helyi gasztroforradalom sikerének környezeti fenntarthatósága is.
Aggasztó a helyzet a magyar földeken: mi lesz így a kukoricával itthon?
2026-ban tovább mérséklődött a kukorica vetésterülete Magyarországon, a gazdák tavasszal már csak mintegy 675 ezer hektáron foglalkoztak ezzel a növénnyel. Az áprilisi száraz, csapadékhiányos időjárást május elején komoly éjszakai fagyok követték, és bár a május második fele és június eleje csapadékosabb lett, ez nem volt elég ahhoz, hogy pótolja a talajból hiányzó, a növények számára szükséges nedvességtartalmat. A csapadékhiány továbbra is komoly problémát jelent, az Agrárszektor által megkérdezett gazdák is jelezték, hogy ha aratásig folyamatos lenne a csapadék utánpótlása, akkor akár egy közepes-jó termés is összejöhetne idén, ám erre a jelenlegi előrejelzések alapján vajmi kevés esély látszik.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.