agrarszektor.hu • 2026. július 4. 07:45
Többnyire gyengén felhős, napos idő várható csapadék nélkül - derül ki az Agrárszektor szombati (2026.07.04.) országos középtávú előrejelzéséből. Jó lenne kimenni a földekre, de nem tudja vigyen-e magával gumicsizmát? Permetezne, de lehet, hogy lesz szél? Eljött a betakarítás ideje, de nem biztos benne, hogy ezt a meteorológia is így gondolja? Segítünk! Mutatjuk, milyen időjárás várható a mai, szombati (2026.07.04.) napon.
Szombat reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szombati (2026.07.04.) napon.
2026.07.04. szombat: Többnyire gyengén felhős, napos idő várható csapadék nélkül. Az északnyugati szelet többfelé élénk, néhol erős lökések kísérik.
A hőmérséklet délután 26 és 31, késő este 18 és 25 fok között valószínű.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatással nem kell számolni az arra érzékenyeknek.
A következő napon várható időjárás
2026.07.05 vasárnap: Az időszakosan megnövekvő felhőzet mellett általában sok napsütésre van kilátás. Helyenként, nagyobb eséllyel az ország északi, északnyugati felén zápor, esetleg egy-egy zivatar előfordulhat. Többfelé kísérhetik erős lökések az északi, északnyugati szelet. A minimum többnyire 11 és 18 fok között valószínű, de az északi völgyekben és a Nyugat-Dunántúl egyes részein pár fokkal hidegebb is lehet. A maximum 25 és 31 fok között várható.
Friss híreink:
Kemény, ami a magyar boltokban zajlik: már ennyibe kerül egy kiló málna
A málna továbbra is a nyár egyik legkedveltebb gyümölcse, a hazai termesztés azonban évek óta komoly nehézségekkel küzd. Az egykor több ezer hektáron termesztett növény mára szinte teljesen eltűnt Magyarországról: míg a nyolcvanas években még mintegy ötezer hektáron termesztettek málnát, az ezredforduló környékén nagyjából 1500 hektáron, addig ma országosan már csak 100-150 hektáron foglalkoznak vele. A visszaesés hátterében elsősorban a klímaváltozás, a tartós aszályok, a hőhullámok, az öntözési problémák, a munkaerőhiány és a növekvő termesztési költségek állnak. Mindez pedig az árakon is meglátszik: elképesztő összegeket kell fizetni egy kiló finom málnáért.
Sokakat bosszant a csomagolási díj: így lehetne javítani a rendszer hibáit
A kiterjesztett gyártói felelősség elve szakmailag védhető: aki csomagolást vagy más körforgásos terméket hoz forgalomba, annak részt kell vállalnia a későbbi hulladékkezelés költségeiből. A magyar EPR-rendszer gyenge pontja tehát nem ez az alapgondolat, hanem az, hogy a gazdálkodók, élelmiszer-előállítók és kisebb feldolgozók sokszor díjfizetést, kódkeresést, adminisztrációt és kevés visszajelzést látnak csak belőle. Így pedig nehéz elhinni, hogy a rendszer valóban a körforgásos gazdaságot szolgálja, nem csupán egy újabb költségelemet épít be az árakba.
Óriási összegeket költenek erre a gépre a magyarok: igazi roham indult itthon
A szálastakarmány-betakarítás hatékonysága ma már nemcsak a munkaszervezés, hanem a gazdaságok jövedelmezősége szempontjából is kulcskérdés. Az időjárási szélsőségek miatt egyre szűkebb időablak áll rendelkezésre a betakarításra, ezért a bálázók szerepe is folyamatosan felértékelődik a hazai gazdaságokban. A beruházási kedvet jelenleg jelentősen élénkítik az állattartó telepek fejlesztését támogató pályázatok, miközben a gazdálkodók egyre inkább a nagyobb teljesítményű, magasabb felszereltségű és digitális megoldásokkal ellátott gépeket keresik.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.