agrarszektor.hu • 2026. július 10. 07:45
Napos, gomolyfelhős idő várható - derül ki az Agrárszektor pénteki (2026.07.10.) országos középtávú előrejelzéséből. Jó lenne kimenni a földekre, de nem tudja vigyen-e magával gumicsizmát? Permetezne, de lehet, hogy lesz szél? Eljött a betakarítás ideje, de nem biztos benne, hogy ezt a meteorológia is így gondolja? Segítünk! Mutatjuk, milyen időjárás várható a mai, pénteki (2026.07.10.) napon.
Péntek reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, pénteki (2026.07.10.) napon.
2026.07.10. péntek: Napos, gomolyfelhős idő várható. Északkeleten egy-egy zápor, esetleg zivatar kialakulása nem kizárt, másutt csapadék nem valószínű. Az északi, északnyugati szél nagy területen megélénkül, helyenként megerősödik.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 31 fok között valószínű. Késő estére 13 és 23 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás pénteken már nem várható.
A következő napon várható időjárás
2026.07.11 szombat: Többnyire napos idő várható gomolyfelhőkkel. Kevés helyen - nagyobb eséllyel délnyugaton és északkeleten - alakulhat ki zápor, zivatar, majd estétől erőteljesebb felhőképződés valószínű, ezzel együtt másutt is növekszik a csapadék előfordulási esélye. Az északias szél élénk, helyenként erős lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 33 fok között alakul.
Friss híreink:
Itt vannak a legnagyobb földek Magyarországon: óriási a szakadék a megyék között
Magyarországon a parcellaméretek erősen függnek a művelési ágtól - derült ki a Földmonitor által az Agrárszektor számára készített elemzésből. A legnagyobb tipikus birtokmérettel az erdők rendelkeznek, míg a legkisebb parcellák a kert művelési ágban találhatók. A regionális különbségek különösen az erdőknél látványosak: Komárom-Esztergom megyében a medián erdőparcella 15,33 hektár, míg Zalában csak 1,21 hektár. A szántók esetében Jász-Nagykun-Szolnok rendelkezik a legnagyobb medián parcellamérettel (1,66 hektár), míg a gyümölcsösök és gyepterületek piacán Szabolcs-Szatmár-Bereg emelkedik ki az országos mezőnyből. Az eredmények összességében azt mutatják, hogy a magyar földpiacot egyszerre határozzák meg a művelési ág sajátosságai, valamint az egyes térségek eltérő történelmi és birtokszerkezeti adottságai.
Átalakul a talajművelés: lassan elbúcsúzhatunk ezektől az eszközöktől?
Az eke az egyik legrégebbi, emellett az egyik legfontosabb mezőgazdasági eszköz, amelyet már az ókorban is használtak, hogy megkönnyítsék a talaj lazítását és előkészítését a vetésre. Az idők során az eke folyamatos fejlődésen ment keresztül, a kezdetleges, fából és csontból készült változatoktól az állati, majd modern, gépi erővel húzott eszközökig. Története során fontos szerepet játszott a mezőgazdaság hatékonyságának növelésében, mivel lehetővé tette a mélyebb művelést és a gyomok hatékonyabb visszaszorítását. Általánosan elmondható azonban, hogy az ekék az elmúlt időszakban a kritikák kereszttüzébe kerültek, illetve a különféle alternatív talajművelési technológiák is eléggé visszaszorítoták ezek használatát. Hallani azonban olyan híreket, hogy azokban az európai országokban, ahol hazánkhoz képest nagyobb az átlagos csapadékmennyiség, ott emelkedés figyelhető meg az ekék forgalmában.
Milyen áttörést hozhat a génszerkesztés a gabonanemesítésben?
Amint arról az Agrárszektor is beszámolt, az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a szabályozást, amely lehetővé teszi a génszerkesztési technikák alkalmazását az európai agrár- és élelmiszeripar fenntarthatóbbá és versenyképesebbé tétele érdekében. Hogy milyen áttörést hozhat a génszerkesztési technikák alkalmazása a szárazságtűrő és kártevő-rezisztens gabona nemesítése kapcsán, arról Zsarkó Zoltánt, a Gabonakutató Nonprofit Zrt. operatív igazgatóját kérdeztük.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.