agrarszektor.hu • 2026. augusztus 25. 07:45
Napközben délnyugat, nyugat felől átmenetileg vastagszik is a felhőzet - derül ki az Agrárszektor keddi (2026.08.25.) országos középtávú előrejelzéséből. Jó lenne kimenni a földekre, de nem tudja vigyen-e magával gumicsizmát? Permetezne, de lehet, hogy lesz szél? Eljött a betakarítás ideje, de nem biztos benne, hogy ezt a meteorológia is így gondolja? Segítünk! Mutatjuk, milyen időjárás várható a mai, keddi (2026.08.25.) napon.
Kedd reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, keddi (2026.08.25.) napon.
2026.08.25. kedd: Napközben délnyugat, nyugat felől átmenetileg vastagszik is a felhőzet. A déli óráktól hazánk délnyugati, nyugati felén előfordulhat szórványosan zápor, a déli megyékben néhol zivatar, másutt kevés helyen lehet csapadék. A keleties szelet élénk, néhol erős lökések kísérhetik.
A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 28 és 33 fok között valószínű, de a Nyugat-Dunántúlon hűvösebb lehet. Késő estére 18 és 24 fok közé csökken a hőmérséklet.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli az arra érzékenyek szervezetét.
A következő napon várható időjárás
2026.08.26 szerda: Egyre szakadozottabbá válik a felhőzet, napközben jobbára gyengén vagy közepesen felhős időre számíthatunk. Napközben már csapadéknak kicsi az esélye, legfeljebb elvétve eshet. Az északkeleti, északi szelet a Tiszántúlon és Borsodban élénk, néhol erős lökések kísérhetik. Délután 27, 32 fokot mérhetünk.
Friss híreink:
Döbbenetes jövőt jósolnak Magyarországnak: ezt mindenki meg fogja érezni
Magyarország vizes élőhelyeinek állapota ma már messze nem pusztán természetvédelmi kérdés. A csökkenő vízszintek, az egyre gyakoribb és szélsőségesebb aszályok, a megváltozott csapadékviszonyok és a klímaváltozás együttesen az egész magyar tájat alakítják át - és ezzel együtt közvetlenül érintik az emberek mindennapjait, a mezőgazdaságot, a turizmust és a gazdaságot is. A Velencei-tó, a Balaton vagy a Fertő tó látványosan mutatja a problémát, de a háttérben ennél jóval nagyobb folyamat zajlik: a kisebb tavak, vízfolyások, mocsarak, lápok, erdők és mezőgazdasági területek vízhiánya egyaránt az ökoszisztémák egyensúlyát veszélyezteti. Ha pedig a táj nem képes megtartani a vizet, annak árát végső soron nemcsak a természet, hanem mindannyian megfizetjük: kevesebb víz, romló termőföldek, növekvő mezőgazdasági károk, visszaeső turizmus és egy egyre kiszámíthatatlanabb környezet formájában.
Mi lesz a farkasokkal Európában? Így dőlhet el a nagyragadozók sorsa
A farkas természetvédelmi státuszát nemrégiben enyhítették Európában, a döntést a gazdálkodói és vadászati érdekek mellett komoly természetvédelmi vita is övezi. A változtatást ellenző szervezetek szerint ugyanis kérdéses, hogy a védelem csökkentését megfelelő tudományos bizonyítékok és jogi eljárás alapozta meg. A vita ezért most már nemcsak arról szól, hogy milyen védelem illeti meg a farkast, hanem arról is, milyen feltételek mellett változtathatók meg az uniós természetvédelmi szabályok. A kérdésben jogi eljárás is indult: az Európai Bíróság befogadta a kereseteket, amelyek kimenetele a szakértők szerint a farkason túl más védett fajok jövőjére is hatással lehet. Ugyanakkor nem pusztán egyetlen faj sorsáról lehet szó: az ügy fontos precedenst teremthet arra is, hogy az Európai Unió a jövőben milyen tudományos és jogi alapokra támaszkodva módosítja természetvédelmi szabályait.
Sokan már inkább le se szüretelik a szőlőt Magyarországon
A 2026-os év kivételesen nehéz időszakot hozott a magyar szőlészek és borászok számára. A tavaszi fagyok, a hónapok óta tartó súlyos aszály, valamint a szőlő aranyszínű sárgaságának gyors terjedése együttesen tizedeli a termést. Míg az Alföldön sok helyen a májusi fagyok okoztak szinte teljes pusztulást és több tízmilliárd forintos kárt, addig más borvidékeken a tartós vízhiány miatt várható jelentős terméskiesés és alacsonyabb mustkihozatal.
A Pénzcentrumról ajánljuk:
Kassai Lajos: új honfoglalásra van szükség, különben kiszárad a Kárpát-medence
Csontszáraz folyómedrek, kiszáradó tavak és elapadó források mutatják, milyen kemény nyáron vagyunk túl. Miközben az országot vízhiány sújtja, a kaposmérői Kassai-völgyben még mindig van víz: a bivalyok még augusztus végén is a tavakban fürdenek. Hogyan lehetséges ez, és mit taníthat egy 25 hektáros völgy az egész Kárpát-medencének? Kassai Lajos szerint a megoldás a vízmegtartásban és egy gyökeres szemléletváltásban rejlik - amihez szerinte legalább akkora összefogásra lenne szükség, mint egykor a honfoglaláshoz.