Nagyot csalódtak a német spárgatermesztők: nem ezt várták az idei évtől

agrarszektor.hu - 2022. május 20., 16:30
A német spárga- és szamócatermesztők több mint fele vélekedik úgy, hogy rossz vagy nagyon rossz a belföldön megtermelt áruk értékesítési helyzete. Mint mondják, a helyben megtermelt spárga mellett a kereskedők még a szezon közepén is nevetségesen alacsony áron öntik az országra az importárut, pedig a koronavírus, az ukrajnai háború és a klímaválság árnyékában a hazai élelmiszereket kellene előnyben részesíteni.

A Német Spárga- és Bogyósgyümölcs-termesztők Szövetsége (Netzwerk der Spargel- und Beerenverbände e.V.) a kiváló minőségű és jó termésátlagokat hozó spárgatermés ellenére is borúsan látja a piaci helyzetet, míg a szamóca esetében némileg derűlátóbbak - írja a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Már csak hat hét van hátra a német spárgaszezonból (Spargelzeit), mely hivatalosan június 24-éig, Keresztelő Szent János napjáig tart, ám még május közepén is jelentős importtételek nyomják lefelé az árakat. Simon Schumacher, a szövetség elnöke nem is rejtette véka alá a termelők többségének véleményét:

Csalódottak és kiábrándultak vagyunk. A koronavírus, az ukrajnai háború és a klímaválság miatt úgy véltük, mindenki számára világossá kellett volna, hogy váljon, mennyire fontos, hogy saját országunkban termeljünk hazai élelmiszereket. Távolabb nem is lehettünk volna a valóságtól: a helyben megtermelt spárga mellett a kereskedők még a szezon közepén is nevetségesen alacsony áron öntik ránk az importárut. A szamócánál is csak egy kicsit jobb a helyzet. A kereskedelem távoli országokból hoz be bioárut, a helyi termelőket pedig hagyják fejjel menni a falnak. Közben pontosan tudják, hogy ez súlyosan veszélyezteti a gazdák megélhetését, ráadásul a helyi és szezonális termesztés óriási mennyiségű szén-dioxidot takarítana meg a klímavédelem érdekében. Az import spárga és szamóca a németnél jóval olcsóbban kerül a piacra, elsősorban azért, mert a forrásországokban munkabérek lényegesen alacsonyabbak. Olaszországban egyelőre nincs is minimálbér, Spanyolországban a legalacsonyabb kifizethető órabér 6,06 euró, Görögországban 3,83 euró, Magyarországon pedig 3,21 euró. Most ezt állítsuk szembe azzal, hogy Németországban 9,82 eurót vagyunk kötelesek kifizetni óránként, és máris ott vagyunk, hogy 1,5-2,5-szörös különbség keletkezik, csak a munkabérek szintjén.

Az idei piaci helyzet alakulása

Az AMI adatfelvételei szerint a spárga árszintje Húsvét után minden kiskereskedelmi egységnél csökkent. Míg a húsvéti szezonban a boltokba szállított mennyiség éppen csak hogy elegendő volt a kereslet kielégítésére, a hűvös idő miatt később bedurranó termés piacra kerülésével húsvét után gyorsan túlkínálat alakult ki. Az élelmiszer-kiskereskedelem piaci ereje itt mutatkozott meg igazán: az árak gyorsan nyomás alá kerültek az olcsó importtal szemben. Az AMI szerint 2021 áprilisában és májusában volt a legjelentősebb a spárga, különösen a zöld spárga behozatala. A 2022. évi 19. héten még mindig voltak ajánlatok az élelmiszer-kiskereskedelemben az importált spárgára. Az összesen 60 reklámkampányból 10 vonatkozott import tételekre, bár ezek többsége zöld spárga volt, és a németek 90%-ban a fehér spárgát vásárolják. A fogyasztók a vártnál is jobban visszafogták vásárlásaikat a belföldi, drágább termékekkel kapcsolatban, így a spárga iránti kereslet csak húsvétkor volt nagyon erős, Anyák Napja körül pedig jó.

A Szövetség felmérése szerint borúlátók az érintettek

A Szövetség saját felmérése szerint a kiskereskedelemben megkérdezettek fele (51%) állítja, hogy az értékesítési helyzet egy átlagos évhez képest rossz vagy nagyon rossz. Kevesebb, mint minden ötödik válaszadó (17%) közepesnek, és mindössze 8% minősített jónak vagy nagyon jónak az idei forgalmát. A vendéglátásban, gasztronómiában dolgozók 42%-ának jól vagy nagyon jól, 35%-uknak közepesen, 12%-uknak pedig rosszul vagy nagyon rosszul megy. A válaszadók közel negyede az idei idényben végzett direkt marketing tevékenységet jónak vagy nagyon jónak értékeli (23%), a válaszadók több mint fele viszont csak (53%) közepesnek. A fennmaradó 24% szerint a direkt marketing általi értékesítés rossz vagy nagyon rossz minősítést érdemel.


A weboldalon cookie-kat használunk.

Cookie tájékoztató    |    Értem