agrarszektor.hu • 2026. augusztus 26. 17:27
Elfogadta a kormány a fenntartható vízgazdálkodásról szóló cselekvési tervet, melyben célként tűzték ki az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és fenntartható vízgazdálkodási keret létrehozását. A Magyar Közlönyben is megjelent cselekvési terv intézkedéseket, felelősségi köröket és ütemterveket és határidőket is meghatározott a vízhasználat összehangolására - olvasható a kormany.hu oldalán megjelent dokumentumban.
A Magyar Közlönyben augusztus 25-án megjelent kormányhatározat szerint a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervhez a Helyreállítási és Ellenállóképesség Eszköz (RRF) keretében rendelkezésre álló uniós forrásokat is lehívnak majd, legalábbis a címe szerint a határozat arról rendelkezik, hogy milyen feladatokat kell elfogadni és végrehajtani ehhez. A dokumentumban célul tűzték ki, hogy minél inkább megtartsák a tájban a vizet annak elvezetése helyett, miután hazánkban a 19. század óta kifejezetten a vízjárta területek csökkentése volt a cél annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termőterületek növelhetők legyenek.
A gátépítések és a vizek kártételei elleni védekezés következtében hazánk vizes élőhelyeinek 90%-a eltűnt, és a gátak közé rekesztett folyók, valamint az Alföld 40 ezer kilométernyi csatornahálózata a vizek gyors levezetését szolgálták
- olvasható a határozatban.
A dokumentumból az is kiderült, hogy a következő időszak feladata, hogy Magyarország alkalmazkodjon a klímaváltozás hatásaihoz, és a szélsőséges vízjárás hatásai elleni védekezésről a problémák megelőzésére, és a vízlevezetésről a vizek megtartására helyezze át a hangsúlyt. A csapadék évszakos eloszlásának változása miatt a csapadékot akkor kell megtartani, amikor leesik, és hasznosíthatóvá kell tenni az aszályos időszakokban. Ehhez a vizet a tájban, a felszínen, a talajban és a felszín alatt kell megtartani azt.
A fenti kihívások kezelését új megközelítéssel kell elérni: ennek része a vízmegtartás, minél természetesebb módokon. Ez magában foglalja a csapadék és folyókban keletkező többletvíz megtartását, ha pedig erre nincs lehetőség, akkor hibrid vagy mesterséges megoldásokban is lehet gondolkodni. A vízgyűjtők között átvezetések vagy felszín alatti víz felhasználása csak legvégső esetben jöhet szóba, az ökológiai hatások folyamatos ellenőrzésével. A tervekhez határidőket is rendeltek, ennek megfelelően
- 2026. október 31-ig az élő környezetért felelős miniszternek az agrárminiszterrel, a vidék- és településfejlesztési miniszterrel, illetve a gazdasági és energetikai miniszterrel, valamint szakmai szervezetek és társadalmi szereplők bevonásával gondoskodnia kell a vízhasználatoknak a vízkészletekkel és a klímaváltozási előrejelzésekkel összehangolt szabályozásáról;
- 2026. október 31-ig Gajdos Lászlónak ki kell dolgoznia ajánlásokat és javaslatokat a vízgazdálkodásról szóló 1995-ös törvény módosításához, valamint a további szükséges jogszabályi változtatásokra is, figyelembe véve a beavatkozásokkal érintett területeken élők foglalkoztatási lehetőségeinek bővítését is, valamint elő kell készítenie a Nemzeti Vízstratégia felülvizsgálatát. A munkába be kell vonnia az agrárminisztert, a vidék- és településfejlesztésért felelős minisztert, a gazdasági és energetikai minisztert, valamint Bódis Krisztát;
- 2026. december 31-ig a természetalapú megoldások és a természetes vízvisszatartási intézkedések vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe és a földhasználat-tervezési eljárásokba történő integrálásáról kell gondoskodnia az élő környezetért felelős miniszternek több miniszter bevonásával, illetve ösztönöznie kell azok alkalmazását a vízgazdálkodási és mezőgazdasági beruházások, valamint az agrártámogatási rendszer átalakítása során;
- szintén 2026. december 31-ig el kell készíteni azoknak a területeknek a lehatárolását, amelyek vízmegtartásra alkalmasak.
A dokumentumban külön összegeket nem rendeltek az akcióterv egyes pontjaihoz, a határozat szerint 2027. február végéig kell megbecsülnie Gajdos Lászlónak a forrásigényeket. A szövegből az is kiderült, hogy az intézkedési tervre majd a 2027-es költségvetés kialakítása során el kell különíteni forrásokat a hazai forrásokból. Mint írták,
a 2028-2034-es EU forrásokkal kapcsolatban tisztázni kell az Intézkedési Terv végrehajtása érdekében szükséges vízügyi és egyéb beruházások költségigényét.
Mint arról az Agrárszektor is beszámolt, Magyarországon súlyos az aszályhelyzet, az ország 98%-án közepes vagy annál súlyosabb a mezőgazdasági aszály a HungaroMet Zrt. legfrissebb, augusztus 24-i agrometeorológiai jelentése szerint. A legerősebb fokozatba, a súlyosba az ország 47,1%-a tartozik, a második fokozatba tartozó nagyfokúba az ország további 38,5%-a, míg a közepesbe további 12,8%. Enyhe aszály mindössze az ország 1,6%-án van, míg nincs egyetlen olyan pontja sem az országnak, ahol ne lenne egyáltalán aszály.