Mostantól tilos a nem kellően alátámasztott zöld, környezeti állítások megjelentetése a boltokban kapható termékeken.
Változások következnek az antibiotikumok felírásában és az adatszolgáltatásban hazánkban.
Ukrajnában új GMO‑szabályozást hoztak be a termesztés és jelölés átláthatóbbá tételéért.
Második nekifutásra aláírta az államfő a romániai medveállomány ritkítását célzó törvényt.
2027-től szélesebb körben térhet vissza a kata adózási forma, amely ismét lehetővé tenné a cégek felé történő számlázást.
Mégis megmaradnak a helyi földbizottságok, egyeztetés folyik az agrárkamarai törvény és ennek részeként a földtörvény módosításáról.
Évközi változás a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett jövedéki adó visszaigénylésében.
Az elmúlt években többször is fellángolt a vita a magyarországi fúrt és ásott kutak körül.
Ha egy élelmiszer laboratóriumi vizsgálatánál az eredmény „nem kimutatható”, joggal gondolhatjuk, hogy a keresett anyag vagy mikroorganizmus nincs is benne.
Jelentősen módosultak a hazai vadászatra és vadgazdálkodásra vonatkozó szabályok.
Az Európai Unió új szennyvízirányelve 2033-tól előírja a mikroszennyezők eltávolítását.
Szeptember 1-től változnak a gazdaságátadás szabályai, az „5 éves szabály” egyszerűsítése és pontosítása.
Olyan fajok is elérhetővé váltak a magánszemélyek számára, amelyek tartása komoly szakértelmet, speciális körülményeket és jelentős természetvédelmi felelősséget igényel.
A Magyar Közlönyben megjelent a Fenntartható Vízgazdálkodási Akciótervről szóló kormányhatározat.
Hazánkban - és ezzel együtt az EU területén - először észlelték a kőrisrontó karcsúdíszbogár jelenlétét és megtelepedését.
Új uniós szabályok léptek életbe a csomagolásban, ami minden élelmiszergyártóra és kereskedőre vonatkozik.
Jövedékiadó-mentesen is csak adóhatósági bejelentéssel lehet párlatot készíteni és csak saját gyümölcsből.
A Magyar Közlönyben kihirdetett 9/2026. (VII. 24.) ÁÉM rendelet átírja és szigorítja a hazai ecetgyártás, -jelölés és -forgalmazás szabályait.
Közúti árufuvarozással kapcsolatos változásokról tájékoztat a Kormányhivatal, amit a gazdálkodóknak és a haszonállat tartóknak is fontos lehet tudni.
Jogszabály tiltja a belépést az ivóvízbázis-védelmi területeket érintő mederszakaszokra.
Az idei évben tapasztalt nehézségek ellenére sem rendült meg a magyar termelők bizalma a napraforgóban.
2026-ban a hőség és az aszály is komoly hatással volt a hagymatermesztésre Magyarországon.
Ez így nem mehet tovább: ingyenes vízből nem lesz biztonságos öntözés Magyarországon.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
