Már világosan látszik, mit kényszerít ránk Brüsszel

agrarszektor.hu
Az egyik legnagyobb kihívást az jelentette a növénytermelők számára tavaly, hogy át kellett állniuk az uniós közvetlen támogatások új rendszerére. Az új támogatási feltételek között valóságos "slágernövénnyé" lépett elő a szója, miközben a zöldítési követelmények teljesítése is változtatásokra kényszerítette a gazdákat.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Tavaly tavasszal beléptünk a közvetlen támogatások új rendszerébe, és emellett további kihívást jelentett, hogy egyes részletszabályok későn, éppen csak március közepén jelentek meg. Azok a kisebb gazdálkodók, akik ugyan zöldítésre kötelezettek, de csak egyetlen növényt termeltek korábban, változtatni voltak kénytelenek a vetésszerkezetükön. Ez egyrészt a diverzifikációt jelentette, másrészt pedig az ökológiai célterület kijelölését.

A zöldítés kényszerében
Az úgynevezett zöldkifizetéssel megkövetelt gazdálkodási módszerek azt célozzák, hogy fenntartható és felelős módon gazdálkodjunk a természeti erőforrásokkal, a környezetterhelést ésszerű mértékre szorítsuk és megőrizzük a biológiai sokféleséget.

A közvetlen támogatások új rendszere az MVH e-felületének megújításával párosult, és az eddig megszokottól teljesen eltérő módon a termeléshez kötött támogatásoknál igazolni kellett, hogy a gazdálkodó ellenőrzött vetőmagot használ, ezt pedig a többség a vetőmagcímkével tudta bizonyítani. Így történt, hogy az egységes kérelem mellé több száz, esetenként akár az ezret is meghaladó számú vetőmagcímkét kellett beszkennelniük a kérelmezőknek.

Slágernövény lett a szója

Az új szabályozás következtében egyre többen kezdtek el a búza-napraforgó-repce-kukorica négyesen kívüli növények termelésén is gondolkodni. Miután a gondolat megszületett, tettek is követték, így szójatermő-területünk 2015-ben meghaladta a hetvenezer hektárt, ez pedig közel 70 százalékkal magasabb, mint a növénynek az előző évi vetésterülete. Ennek megfelelően már mindenki "szójául" tanult, nem véletlenül hozták le tavasszal az agrárszaklapok egymás után a szója növényvédelmének legfontosabb kérdéseit.

A szója felfutásának hátterében a támogatási pénzek állnak, ami miatt olyan helyeken is elvetették a növényt, ahol a feltételei nem voltak adottak. 

Így sok helyen a termeléshez kötött támogatás feltételéül szabott hektáronkénti egytonnás termésátlagot is nehezen érték el a termelők. Hektáronkénti egytonnás termésátlag mellett még a duplatámogatással is veszteséges volt a szójázás. Október 19-ig a szaktárca adatai szerint a 77,6 ezer hektár termőterület 77 százalékáról 113 ezer tonna szójabab került a raktárakba. Ez országos szinten közel 1,89 tonnás termésátlagot jelent.

A búza termésátlaga rekordot döntött tavaly, az értékesítési árak viszont a betakarítást követően igencsak nyomottak voltak. Az aratás végére 5,28 millió tonna búza került a raktárakba, de a hektáronkénti 5,14 tonnás termésátlag és a rekordtermés csak saját magunkhoz képest számít jó eredménynek.

A repce hozta a kötelezőt, a KSH 2015 októberben elérhető adatai szerint országosan közel 500 ezer tonnát takarítottunk be belőle. A termésátlag meghaladta a két tonnát. A napraforgó viszont igazi túlélőként viselkedett a nyári hőségben. Október közepéig a betakarítás több mint kilencven százalékával végeztek a termelők. Másfél millió tonnát meghaladó napraforgómag került a raktárakba. A termésátlag 2,5 tonna körülire sikeredett, ami az időjárási viszonyok függvényében országos szinten nem rossz eredmény.

A kukoricát sok helyütt totálisan tönkrevágta a negyvenfokos, csapadék nélküli hőség, volt, ahol a termésátlag nem érte el a hektáronkénti egy-két tonnát sem. Csapadékszegény időben a növény alsó levelei sárgulnak, míg a felsők sodródnak azért, hogy így csökkentse a párolgási felületét. Tavaly ettől eltérő tünetekkel is találkozhattunk, volt olyan tábla, ahol a kukorica felülről sült meg, és a felső levelei kezdtek el száradni. Ősszel végül megérkezett az egész nyáron várt csapadék, de ez a kukoricának már olyan volt, mint "halottnak a csók". Sőt, talán még ártott is a megszáradt terménynek, a betakarítási és az őszi évi vetési munkákat mindenképpen nehezítette.

Összességében - a növénytermesztés szempontjából - vegyes érzésekkel búcsúzhatunk 2015-től. Az árak nem kompenzálták a kieső mennyiség miatti bevételhiányt, talán a támogatások magas szintje adhat okot még némi bizakodásra.
Az elemzés teljes verziója az "Agrárszektor 2015 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványunkban olvasható.
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?