2017. január 20. péntek Fábián, Sebestyén

Hírek - Agrárpénzügyek

Hírhedt agrármágnások a világban

A mezőgazdaság jó üzlet, és úgy tűnik, hogy a népességrobbanással és a klímaváltozással egyre inkább az lesz. Dúsgazdag befektetők és tehetős államok vásárolnak termőföldeket, vagy ruháznak be a növénytermesztésbe és állattenyésztésbe. Az eszközeik nem mindig etikusak, de aligha nevezhetnénk őket vérbeli üzletembereknek, ha nem ragadnának meg minden kínálkozó lehetőséget.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Földünk szárazföldjei közel 15 milliárd hektárt tesznek ki, ám ennek a Világbank adatai szerint alig 38 százalékát tudtuk bevonni a mezőgazdasági művelésbe. A talaj értékes természeti erőforrás, mivel azonban csak korlátozottan áll rendelkezésre, a jövőben alighanem komoly küzdelem zajlik majd a birtoklásáért. Az Afrikai Fejlesztési Bank (AfDB) elnöke, Akinwumi Adesina szerint

a jövő milliomosait és milliárdosait az agrárium fogja kitermelni – és ez nem csak a fekete kontinensre igaz.

 

Talán az sem véletlen, hogy Magyarország legelső dollármilliárdosa egy olyan nagyvállalkozó lett, akinek portfóliójában egyre nagyobb szeletet képviselnek a mezőgazdasági cégek.


Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács

Ahol fát vágnak, ott hullik a forgács – tartja a mondás, és ez bizony a világ agrármágnásainak tevékenységére is igaz. Birodalmuk kiépítése közben gyakran keverednek összetűzésbe a törvénnyel – vagy „csupán” az erkölccsel és a józan ésszel –, a magánérdek sok esetben helyeződik a közérdek fölé. A CNN hírcsatorna alapítójaként ismert Ted Turner médiamogulról kevesen tudják, hogy 2,2 milliárd dolláros vagyonának jelentős részét a földbirtokai teszik ki. Hét amerikai államban bő 800 ezer hektárnyi területtel rendelkezik, és a világ legnagyobb magánkézben lévő, 55 ezer egyedet számláló bölénycsordáját is a magáénak mondhatja. Az 1938-as születésű üzletember ideje jó részét a 14 rancha és 28 háza (valamint négy barátnője) közti ingázással tölti, de igyekszik módot találni a jótékonykodásra is, az ENSZ-et például az elmúlt évtizedekben 1 milliárd dollárnyi adománnyal támogatta.

Turner „favágása” közben a „forgácsot” a szeretett bölényei jelentik. Az állatvédők és a zöldek többször is nemtetszésüknek adtak hangot, amiért a médiamogul privatizálta a vadvilágot. Az állatok nagy hányada ráadásul alapanyagul szolgál az ország 45 pontján működő Ted’s Montana Grill éttermek számára, ahol egyebek mellett bölényhúst is felszolgálnak a vendégeknek. Turnert azzal is megvádolták, hogy nemcsak legelteti a jószágait, de az utolsó hónapokban már gabonával és táppal is eteti őket, hogy gyorsabban hízzanak. Néhány éve a baktériumok által okozott, Brucellosis nevű betegség is felbukkant az állományában, amely képes lehet az embereket is megfertőzni.

A sportmágnásként ismert, szintén amerikai Stan Kroenke „hobbiból” maga is szívesen vásárolgat földeket, és immár 350 ezer hektárral rendelkezik, ami New York területének mintegy a négyszeresét jelenti.

A kanadai New Brunswick tartományból származó Irving família 1882 óta gyűjtögeti szorgosan a vagyonát, a papíripartól a szállítmányozáson át az olajkitermelésig több ágazatban is aktívan tevékenykedve. 4 milliárd dollárjuk egy részét földvásárlásra fordították, így már közel félmillió hektáros Nuggets profi kosárlabdacsapat, az amerikai futballban érdekelt Los Angeles Rams, valamint az angol első osztályú labdarúgó-bajnokságban vitézkedő Arsenal FC tulajdonosa idén jutott hozzá a 210 ezer hektár kiterjedésű, történelmi Waggoner Ranch-hoz. A texasi birtokot még 1852-ben alapította a marhatenyésztő, illetve banki és szénbányászati érdekeltségekkel is bíró Daniel Waggoner, akinek hosszú ideig a leszármazottai is ezen a helyen éltek. Kroenke felbukkanásával most több száz lakosnak kell távoznia otthonából, mivel a milliárdos nem hosszabbította meg a 2017. január 31-én lejáró bérleti szerződésüket. A többségük idős, kevés jövedelemmel területtel büszkélkedhetnek, ám a J. D. Irving nevű családi konglomerátum számos kritikát kapott az elmúltévtizedekben. Például a felelőtlen fakitermelésük miatt, amely nemcsak a fafajok változatosságát veszélyezteti, de a talajeróziót is felgyorsítja.

Szójakirályok és csirkeoligarchák

Gustavo Grobocopatel Európában talán kevésbé ismert, az Újvilágban viszont megkerülhetetlen személyisége az agráriumnak. Az argentin Grupo Los Grobo mezőgazdasági konglomerátum elnök-vezérigazgatójaként négy latin-amerikai országban körülbelül félmillió hektárnyi földterület műveléséért felel. Az 1961-ben született üzletembert szójakirálynak is nevezik, hiszen vagyona nagy részét ebből az értékes és keresett fehérjenövényből szerezte. Elárasztotta vele az egész világot, állati takarmányforrásként a norvég lazacok, a francia sajtok és az ízletes olasz sonkák fontos alapanyagául szolgál.

 

A növény olyan, mint egy gyár, csak nincs rajta kémény

- vallja Grobocopatel, és már ebből is látszik, hogy nincsenek különösebb fenntartásai a legmodernebb technológiák alkalmazásával szemben. Nem aggályoskodik például a génmódosított szója miatt sem, pedig az jelentős egészségügyi kockázattal járhat nemcsak a fogyasztók számára, de a termőterületek környékén élőkre is. A rákkeltőnek titulált glifozáttal szemben ellenállóvá tett GMO-szóját sűrűn megszórják ilyen hatóanyagú vegyszerekkel, miközben az a levegőből a szervezetbe jutva vetélést, illetve születési rendellenességeket okoz a dél-amerikai anyák és gyermekeik körében.

 

Kevésbé ismert, hogy a világ leggazdagabb embere, Bill Gates is komolyan érdekelt az agráriumban a családi alapítású Bill & Melinda Gates Alapítványon keresztül.

 Elsősorban a kutatás-fejlesztést támogatják, és szívügyük a szegény országok felemelése, ám az elemzések kimutatták, hogy az e célra fordított 3 milliárd dollár zömét az USA-ban, Angliában, Németországban és Hollandiában költötték el, míg Afrikára csupán az összeg 10 százaléka jutott. Bill Gates szerepvállalása az afrikai mezőgazdaság forradalmasításában finoman szólva ellentmondásos – sokan csak a gyarmatosítás újabb formáját látják a techmágnás segíteni akarásában, és Gates-t a fekete kontinenst kizsákmányoló multinacionális vállalatok gátlástalan szövetségesének tekintik.

 

Agrárszektor 2016 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban
Ha többet szerete tudni a világ agrármágnásairól, olvassa el a cikket teljes terjedelmében az „Agrárszektor 2016 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványban. Keresse a Portfolio könyvesboltban vagy az újságárusoknál!


A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.


 

Címlapon, most

Közös imán könyörgött esőért Trump új agrárminisztere

Lázár: az éttermi üditők kisebb áfájáért is lobbiznak

A nemzetgazdasági tárca gyűjti az információkat.

A biogazdálkodásra esküszik a Takarékbank

Együttműködési megállapodást írt alá a pénzintézet és a biokultúra szövetség.

Energiafűzzel váltják ki a gázfűtést

A közintézményeket fűtik így Kenderesen.

A CLAAS keskeny nyomtávú NEXOS traktorainak újabb generációja (x)

Kicsi, fordulékony és nagy teljesítményű.

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ