Így vág oda a zöldbáróknak a kormány

1200 hektáros birtokméret felett száz százalékban elvonja a kormány a mezőgazdasági vállalkozások területalapú támogatásait (SAPS) - jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. 1037 és 1200 hektár között 5 százalékot vonnak el. Az így felszabaduló forrásokat az állattartók támogatására fordítják. A miniszter szavaiból kitűnt, hogy a nagyüzemektől évi 20 milliárdot vesznek el, és helyezik át az állattartáshoz.

A területalapú támogatások átcsoportosításával és további nemzeti forrásokkal hat év alatt 212 milliárd pluszforrást nyújtanak az állattartóknak, és ez az eddigi állattenyésztési támogatások megduplázását jelenti. Ezzel az állattenyésztés fejlesztése a kormány programjának középpontjába került.

A hazai gazdálkodók évente 350 milliárd forint uniós területalapú támogatást vehetnek igénybe 2015-2020 között, amelyből 20 milliárd esik az 1200 hektárnál nagyobb birtokokra. 1200 hektár felett 525 cég gazdálkodik, így a száz százalékos elvonás ezeket érinti.

MTI-fotó: Illyés Tibor

A kormány az állattenyésztés mellett más munkaigényes agrárágazatok, így a zöldség-gyümölcstermelés fejlesztésére is koncentrál. Az elhatározott programok révén Fazekas Sándor bejelentése szerint a következő időszakban 50-70 ezer új agrármunkahely jöhet létre.

Az agrárminiszter most azt a múlt heti kormánydöntést tárta a nyilvánosság elé, amely az uniós területalapú támogatások újraosztásáról szól. A mai tájékoztatón részt vett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke is.

Mint ismert, a Közös Agrárpolitika (KAP) lehetőséget nyújt arra, hogy a tagországok a területalapú támogatások legalább 5 százalékát elvonják azoktól a gazdaságoktól, amelyek évi 150 ezer eurónál több SAPS-ot kapnak 2015-2020 között (degresszivitás). Az így felszabaduló pénzeket vidékfejlesztésre lehet átcsoportosítani.

A kormány számításai szerint a 150 ezer eurós éves támogatási összeg 1037 hektárnak felel meg. Ez alatt - hangsúlyozta Lázár János - minden gazdálkodó annyi támogatáshoz juthat 2015-2020 között évente, amennyit az előző ciklus utolsó évében, illetve tulajdonképpen az idén is kaphat. Ehhez - erősítette meg az agrerszektor.hu korábbi értesüléseit Lázár János - a kormány 15 százalékot csoportosít át az eredetileg 1100 milliárd forintnak megfelelő, hétéves vidékfejlesztési kasszától a SAPS-pénzekhez, mivel a miniszter megfogalmazása szerint enélkül "brüsszeli döntés miatt" a területalapú pénzek 2015-től 15 százalékkal csökkentek volna. (A degresszivitás alkalmazásával viszont éppen forított irányban, a SAPS-támogatásoktól helyeznek át forrásokat a vidékfejlesztési kasszába, igaz, mindezt úgy, hogy a nagy cégektől vonnak el pénzeket).

A mostani döntés vesztesei azok a gazdaságok lesznek, amelyek nagy területen csak növénytermeléssel foglalkoznak, alacsony foglalkoztatás mellett - tette hozzá Lázár János, megismételve azt a korábbi kijelentését, hogy ezeket a cégeket "kitiltják" a vidékfejlesztési támogatásokból is. Bár Brüsszel lehetőséget nyújtott volna arra, hogy a 150 ezer euró feletti, elvonásra ítélt pénzeket a munkabérekkel, illetve közterheikkel csökkenteni lehessen, Fazekas Sándor szerint ezzel a kormány nem élt, mert máris megindultak a találgatások arról, miként lehetett volna a csökkentést kijátszani, ha életbe lép.

MTI-fotó: Illyés Tibor

Az Európai Unióban egyes törekvések arra irányulnak, hogy 500 hektáros birtokméret felett ne járjon semmilyen uniós agrártámogatás, így a kormány mostani döntése ehhez képest jóval szélesebb támogatási lehetőséget biztosít a hazai gazdálkodóknak - fogalmazott Lázár János. Hozzátette: elismeri, hogy a nagygazdaságoknak is van szerepük a gazdasági növekedésben, de a kormány 80-20 százalékos arányt kíván kialakítani a kisüzemek és a nagyüzemek között, és ehhez igazítja támogatáspolitikáját is. Például azonban a preferáltan kezelt állattenyésztés-fejlesztési vagy a keretészeti pályázatoknál várhatóan minden üzemforma azonos eséllyel, szektorsemleges módon indulhat.

A degresszivitásnál jóval durvább eszközöket is igénybe lehetett volna venni e célok elérésére - jelentette ki Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Példaként az úgynevezett rediszribúciót említette, amellyel sokkal több támogatást lehetett volna nyújtani a legfeljebb 30 hektáros gazdáknak (illetve minden gazdálkodónak területének "első harminc hektárjáig"). A redisztribúcióval a SAPS pénzeken belül lehetett volna drasztikus módon pénzeket átcsoportosítani a kisebb gazdálkodókhoz a nagyüzemektől, de e megoldást a kormány még korábban elvetette. Egyes magyarázatok szerint azért, mert a redisztribúció a közepes méretű gazdáknál is komoly pénzelvonást jelentett volna, így ellentétes lett volna az agrárpolitikai kormánycélokkal.

A mostani döntések Lázár János szerint arra irányulnak, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogatások elosztása igazságosabbá váljon. Ezzel a kormány azt is el akarja érni, hogy az agráriumból még többen tudjanak megélni, vagyis a vidék népességmegtartó képessége javuljon. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az állattenyésztés és a kertészet mellett a vetőmagtermelés, a mintagazdaságok létrehozása és az agrárintegráció fejlesztése is kiemelt terület lehet.

Lezárulóban van Magyarország és az Európai Unió közötti partnerségi megállapodás, amelynek az agrár- és a vidékfejlesztés is részét képezi - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A dokumentumot egy hónapon belül aláírják, így az ősszel megjelenhetnek az első pályázatok.