2017. január 19. csütörtök Sára, Márió

Hírek - Agrotechnológia

Izgalmasabb, mint az űrkutatás - Szédületes innováció az agráriumban

A mezőgazdaság az utóbbi évtizedben hatalmasat lépett előre, és az egyik leggyorsabban fejlődő, leginnovatívabb ágazattá vált. A termőföldeket ördögi ügyességgel feltérképező drónok, centiméteres pontossággal haladó, sőt, kezelő nélküli traktorok, talajállapotra és növényegyedekre szabott inputanyag kijuttatás – aki még a régi téesz időkben találkozott utoljára az agráriummal, az most ugyancsak kapkodhatja a fejét a legmodernebb csúcstechnológia láttán.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Az elmúlt fél évszázadban a világ mezőgazdasági termelése megháromszorozódott, köszönhetően annak, hogy az 1970-es évek óta minden évben átlagosan 2,3 százalékos növekedést regisztrálhattunk. Földünk népessége megduplázódott, 7 milliárd fölé szökött, miközben a megművelt területek nagyságában csupán 12 százalékos bővülés történt. Az agrárium termelékenysége tehát rengeteget javult pár évtized leforgása alatt, és továbbra is képesek vagyunk kielégítő módon élelmezni bolygónk lakosságát. Vadonatúj technológiák, hatékony, innovatív gépek jelentek meg a mezőgazdaságban, és ennek a szépen formálódó történetnek még korántsem értünk a végére. Mik a mezőgazdaság legizgalmasabb újdonságai 2016-ban? Lássuk a top 5-ös trendlistát!


Pilóta nélkül

2000 májusában a Bill Clinton vezette amerikai kormányzat elrendelte, hogy megszüntetik a 24 műholdból álló globális helymeghatározó rendszert (GPS) zavaró jeleket, amelyre korábban hadászati-nemzetbiztonsági okokból volt szükség.

A döntés egy csapásra megváltoztatta az életet, különösen a civil autózás és természetesen a mezőgazdaság lehetőségeit.

Immár volt értelme mobil navigációs eszközöket használni a mindennapi közlekedés során, mert a 100 méteres helymeghatározási pontosság 20 méterre csökkent. A legmodernebb traktorok és kombájnok akár már az önálló (kezelő nélküli) munkavégzésre is képesek lennének a rájuk szerelt GPS-alapú eszközök segítségével. A sorvezetők és az automata kormányzás, azaz robotpilóta használata révén a vetést, műtrágyaszórást, vegyszerezést és a különféle talajmunkákat 2-3 cm-es pontossággal, lényegében átfedések és kihagyások nélkül lehet megvalósítani, ami - amellett, hogy szédületes technológiai trendeket vetít előre - már önmagában 5-7 százalékos megtakarítást eredményez.

Napszámosok helyett robotok

A traktorgyártók az elmúlt évtizedekben arra törekedtek, hogy egyre nagyobb méretű és ezáltal megnövelt teljesítményű erőgépeket fejlesszenek ki, már csak azért is, hogy képesek legyenek elhúzni, működtetni a szintén egyre terjedelmesebbé váló munkagépeket.

A közelmúltban viszont megfordulni látszik a tendencia, és egyre több cég próbálkozik a „rovarméretű” mezőgazdasági robotok prototípusainak előállításával.

A kisméretű és ezáltal keveset fogyasztó, önálló döntéshozatalra képes agribotokra nyugodtan rá lehet bízni a vetést, az öntözést, a betakarítást, és arra is alkalmasak, hogy már a kezdeti időszakban elkülönítsék a gyomokat a haszonnövényektől, és - például jól irányzott lézersugarak segítségével - rögtön a felbukkanása után kiirtsák a gazt.


Dróntámadás a földeken

A köznyelvben egyszerűen csak drónoknak nevezett, pilóta nélküli légi járművek alkalmazási köre évről évre bővül a mezőgazdaságban. A modern drónokkal centiméteres terepi felbontás érhető el, így részletes és helytálló menedzsmentzónák alakíthatók ki, vagyis a táblákat olyan kisebb, viszonylag homogén részekre lehet felosztani, amelyek a későbbi beavatkozások (például a tápanyag-utánpótlás) során egyforma minőségűként kezelhetők. A drónok átrepülnek a vizsgált terület fölött, és a rájuk szerelt kamerák és érzékelők segítségével számos információt gyűjtenek be. Ezek közül talán a vegetációs index (NDVI) adatok a legfontosabbak, amelyek a növények által termelt klorofillmennyiségről (és így a fotoszintézisről) tájékoztatnak bennünket.

Beszélgető gépek

A XX. század vége felé az aratás még úgy zajlott, hogy a kombájn levágta a termést, majd ha tele lett a magtartálya, villogó lámpával jelezte, hogy egy pótkocsit kér maga mellé, ahová kiürítheti rakományát. Ha jobban belegondolunk, mindez lassú, körülményes és meglehetősen szervezetlen megoldás, amely gyorsabb és modernebb módszerekért kiált. A hagyományos eljárás esetén a kombájnok akár napi egy órát is tölthetnek ürítéssel, ami hatalmas időveszteség, ám ez a gépszinkronizálás segítségével szinte a nullára csökkenthető. A betakarítógépek és a pótkocsis traktorok vezeték nélküli rádiójellel „beszélgetnek” egymással, így a kezelők folyamatosan látják a többi gép elhelyezkedését, illetve a magtartályok telítettségi szintjét. A traktorok pontosan akkor állhatnak a kombájnok mellé, amikor azok üríteni kívánnak, ráadásul az egész procedúrát menet (vagyis folyamatos betakarítás) közben hajthatják végre.

A kezelőknek ilyenkor nincs teendőjük, ugyanis a gépek egymást vezérlik.


Agrárszektor 2016 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban
Ha még többet szeretne tudni a mezőgazdaságban zajló technológiai forradalomról, olvassa el cikkünket teljes terjedelmében az „Agrárszektor 2016 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványban. Keresse a Portfolio könyvesboltban vagy az újságárusoknál!


A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.


 

Címlapon, most

Csak útban lett volna Csányi cégcsoportja a nagy vágóhídbizniszben

Lázár: az éttermi üditők kisebb áfájáért is lobbiznak

A nemzetgazdasági tárca gyűjti az információkat.

A biogazdálkodásra esküszik a Takarékbank

Együttműködési megállapodást írt alá a pénzintézet és a biokultúra szövetség.

Energiafűzzel váltják ki a gázfűtést

A közintézményeket fűtik így Kenderesen.

A CLAAS keskeny nyomtávú NEXOS traktorainak újabb generációja (x)

Kicsi, fordulékony és nagy teljesítményű.

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ